Adventi kalendárium: A karácsonyi csodák illata és fényei

Nálunk az advent a közös élményekről szól. A szegfűszeges narancs, a fenyőágak illata és a frissen sült mézeskalács mind-mind emlékeztet arra, hogy a karácsony nem csupán egy nap, hanem egy érzés, amit már hetekkel korábban elkezdhetünk magunkban hordozni. A lányaimmal ilyenkor együtt készítjük a díszeket, szárítjuk a narancsszeleteket és sütjük a vaníliás kiflit. 

Az együtt töltött idő – a közös nevetések, a beszélgetések a csodákról – az, ami igazán meghatározza az ünnepi készülődést. Bár az utóbbi években az üzletekben a karácsonyi kínálat mar az őszi hónapok során kikerül a polcokra, én odafigyelek arra, hogy ne kezdjünk bele túl korán a készülődésbe, mert így könnyen elillan a varázsa.

A karácsonyfa díszítése nálunk mindig közös program, de a legnagyobb varázslatot talán mégis az a misztérium adja, amit a gyermekeink csillogó szemében látunk. Még hisznek a csodákban, figyelik, hogy vajon mikor toppannak be hozzánk a Télapó manói. Ez a varázslat számomra is újra és újra életre kelti a gyermeki hitet, ami annyira tiszta és őszinte.

Azt gondolom, hogy az advent nem csak a rohanásról és az ajándékok kereséséről szólhat, bár bevallom, nem kevés munka van ebben. A családunk nagy és szeretünk ajándékozni. 

Ennek ellenére igyekszem kicsit lassítani, észrevenni a körülöttem lévő apró csodákat: egy gyertyafény melegségét, a frissen sült sütemény illatát, a kandalló tüzének esti ropogását, amikor már a gyermekeink alusznak és már csak ketten vagyunk ébren a férjemmel, a meghitt beszélgetés szépségét.

Talán a legfontosabb üzenet, amit az adventi időszak hordoz: figyeljünk magunkra és egymásra. Nem az a lényeg, hogy minden tökéletes legyen, hanem hogy szívből jövő örömöt adjunk és kapjunk. Hiszen a karácsony igazi varázslata bennünk rejlik. Engedjük, hogy a csodák belopózzanak az életünkbe, és töltsék meg azt fénnyel és szeretettel.

Derján Szabó Tünde, a DST Language Studio vezetője