Adventi kalendárium: A hit és a hagyományok ápolása sem elérhetetlen

Manapság azonban egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy ez az ünnep elveszíti eredeti, tiszta lényegét. Egy zajos, túlhajszolt világban a karácsony is kommersz árucikké vált – meghittség helyett pörgés, hit helyett fogyasztás dominál. A vásárlás, főzés, takarítás és az ünnepi előkészületek mókuskerekében egyre kevesebb idő jut a valódi pihenésre vagy az elmélyülésre. A digitális világ sem segít: az ünnep alatt is érkeznek az értesítések, reklámok, és a közösségi média „tökéletes karácsonyokat” sugárzó képei szinte elvárásként tornyosulnak az emberek fölé. A gyerekek sem feltétlenül a csodát látják a karácsonyban, hanem a tárgyakat. A karácsonyfa alá kerülő ajándékok listája gyakran inkább kívánságok lajstroma, mint az ünnep szelleméhez kapcsolódó öröm megnyilvánulása.

De hogyan is térhetnénk vissza a karácsonyhoz? Talán az első lépés az lehetne, hogy lelassítunk. Nem a tökéletességre törekedünk, hanem a jelenlétre.

Együtt lenni a családdal, időt szánni egy közös étkezésre vagy beszélgetésre – ezek azok a pillanatok, amelyek újra értelmet adhatnak az ünnepnek. Az ajándékozásban is változtathatunk, a drága tárgyak helyett szívből jövő, személyes gesztusokra koncentrálhatunk. Egy saját kezűleg készített apróság, egy közösen átélt élmény vagy akár csak egy őszinte levél sokszor többet ér, mint bármilyen vásárolt ajándék. A hit és a hagyományok ápolása sem elérhetetlen.

Próbáljunk megállni egy pillanatra, nézzünk körül, lássuk meg az adventi időszak és a karácsony közeledtének szépségét. Az adventi időszakban néhány csendes perc, egy gyertya lángja vagy egy egyszerű ima segíthet visszaidézni az ünnep lényegét.

Less Károly rendezvényszervező-pályázatíró