A zsidó kultúra napjai Vágsellyén

Vágsellye. Langyos őszi estén léphetett fel a Szentháromság téri színpadon a Pressburger Klezmer Band. A neves pozsonyi együttes, a zsidó kultúra szóvivője elsősorban jiddis nyelvű dalokat adott elő. A jó idő és a remek előadás ellenére sem volt „teltház” a téren, ám akik eljöttek, lelkesen hallgatták és többször visszatapsolták a zenészeket.

A péntek esti előadás befejezése volt az előző vasárnap Zsidó kultúra napjai címmel kezdődött rendezvénysorozatnak. Szeptember 9-én a városi hivatal eskető termében a zsidó történelmet bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött a rendezvénysorozat: megemlékezést tartottak a holocaust áldozatainak szentelt emléktáblánál, az egyik vágsellyei étteremben zsidó ételeket főztek a rendezvény ideje alatt. Vetítettek zsidó témájú filmeket, előadást hallhattak az érdeklődők az éppen 100 éve alapított első vágsellyei könyvnyomda, Kolomann Dávid nyomdájának tevékenységéről, egy délutánra a nyilvánosság előtt is megnyitották a vágvecsei zsidó temetőt, és tudományos szemináriumot is rendeztek. A pénteki előadásokon négy neves történész, Jaroslav Franek, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének szóvivője, Peter Salner etnológus, a Pozsonyi Zsidó Hitközség elnöke, Eduard Nižňanský és Ivan Kamenc egyetemi tanár tartott előadást a zsidók több évezredes történelméről, a zsidóság sorsáról az 1. Bécsi döntés után, zsidók sorsáról a Szlovák Köztársaságban 1938-1945-ben. A rendkívül érdekes előadásokból sok mindent megtudhattunk a zsidó történelemből a krisztus előtti időktől egészen a holocaustig és a ma is aktuális zsidó-palesztin problémákig.

A zsidó kultúra napjai fő szervezőjétől, a városi hivatal oktatásügyi osztályának vezetőjétől, Rudolf Kuklovskýtól megkérdeztük, milyen céllal szervezték meg ezt a maga nemében úttörőnek számító rendezvénysorozatot: „Van egy olyan elképzelésünk, hogy mindazokat a kisebbségeket és etnikumokat szeretnénk bemutatni, amelyek Vágsellyén éltek és élnek. A magyar, a cseh, a szlovák, a német, a roma kultúrát is szeretnénk bemutatni. De éltek itt szerbek, horvátok, bolgárok is. Ez egyfajta kihívás, hogy rávegyük az embereket, a saját kultúrájukon kívül más kultúrákkal is megismerkedjenek. Vágsellye mindig is multietnikus és multikulturális város volt, és azt szeretnénk, ha ma is a tolerancia városa lenne. Ez a lényege ennek a rendezvénynek.” És hogy mennyire volt jelen a zsidóság Vágsellyén valaha, és mi maradt meg ebből mára? „A zsidó közösség ebben a városban gazdaságilag, vallásilag, kulturális szempontból nagyon erős közegnek számított régen. Ebben Vágvecse városrésznek volt elsődleges szerepe, később vette át a vezető szerepet a sellyei hitközség. Ennek véget vetettek az 1944-es események, amikor május és június folyamán megsemmisítő táborokba deportálták az itteni zsidókat, és a túlnyomó többségük nem is tért vissza.

Sajnos manapság a klasszikus értelemben vett zsidó életforma teljesen eltűnt Vágsellyéről. Szétszórtan élnek a városban zsidó családok vagy egyének, de a zsidó vallási vagy kulturális hagyományok felélesztésére már nincs elég idő, akarat. Ma már egyáltalán nem működik Vágsellyén zsidó hitközség.” Rudolf Kuklovský, akit sokan a zsidó kultúra vágsellyei szószólójának tartanak, elárulta, ő maga nem is zsidó származású, a zsidó vallással közelebbről a felesége révén került kapcsolatba, és történészként érdekli a zsidóság. Úgy gondolja, a mai társadalomnak kötelessége a zsidósággal pozitív módon rendezni viszonyát. Éppen ez volt a célja az egyhetes rendezvénysorozatnak.