A szülők döntésén múlik a fűri kisiskola jövője

Van idő minden gyerekre

Horváth Andrea megbízott iskolaigazgató elmondta, három elsős, három másodikos, négy harmadikos és két negyedikes gyerek jár ide. „A szlovák és a magyar nyelvet, valamint a matematikát két csoportban tanítjuk a két-két évfolyamban. Pont olyan, mintha a gyerekeknek magántanáruk lenne, naponta olvasnak, felelnek” – mondta Horváth Andrea. Az osztályban interaktív tábla van, több számítógépe van az iskolának, és kiválóan felszerelt a tornaterem. Napközi otthonuk azonban nincs. A szülők többsége nem dolgozik, a gyerekek otthon ebédelnek. Štěpánka Zacharová, Fűr polgármestere talán ezért nem érti, miért viszi el néhány szülő más iskolába a gyerekét, miért utaztatja naponta. „Az önkormányzat mindent megtesz az iskola megtartásáért. Nem új keletű a probléma Fűrön. Gondolom, más kisiskolák is küzdenek ezzel a helyzettel. Nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a helyi iskola jó és versenyképes” – mondta Štěpánka Zacharová. Fűrről korábban elsősorban a közeli Kürtre, az ottani magyar alapiskolába íratták be a gyerekeket. A helyi kisiskola tanulói is oda járnak felső tagozatra. Horváth Andrea elmondta, akadnak fűri gyerekek, akiket már óvodába is Kürtre utaztatnak. Érsekújvárba és Köbölkútra is íratnak be fűri gyerekeket. Megtudtuk, hogy a köbölkúti alapiskolát elsősorban azért választják a helyiek, mert ott van napközi otthon, és a gyerekek elkészítik a házi feladatot. Egy gyereket az érsekújvári magyar alapiskolába járatnak, mert az édesapja ott dolgozik.

Van jövője a kisiskolának

Tavaly tíz tanuló járt a helyi kisiskolába. 2011-ben még huszonnégyen voltak, akkor még három pedagógust alkalmaztak és két osztályban folyt az oktatás. Egyetlen olyan évük sem volt, hogy ne lett volna elsősük.

A költségvetésből az önkormányzat évente mintegy 13 ezer eurót fordít az intézmény fenntartására. Az állami támogatással, egy tanulóra kapott fejpénzzel együtt évi 34 913 euróba kerül az iskola működtetése. Štěpánka Zacharová elmondta, nagyon rossz gazdasági helyzetben vette át a község vezetését, rengeteg adóssága volt a falunak. Az iskola azonban mindig szívügye volt, és a fenntartására mindig lesz pénz. „Derűlátó vagyok, mert az utóbbi időben sok fiatal család telepedett le a községben. A közeli kastélyban jól működő borászat és panzió van, a községen át vezető borútnak köszönhetően tudomásom szerint hamarosan még egy családi borászat és panzió nyílik Fűrön” – mondta Zacharová. Idősek panziója megnyitását is tervezik, ami újabb munkalehetőségeket jelenthet a helyiek számára.

„Minden alkalmat megragadok, hogy megszólítsam a magyar szülőket. A lakossági fórumon is beszéltünk erről a problémáról, és a falunapokon, a magyarországi testvértelepülésről érkezett vendégeink jelenlétében is arra biztattuk a szülőket, jól gondolják meg, hová adják a gyerekeiket, mert az iskola sorsa a mi kezünkben van” – mondta a polgármester.

Fűr krónikájából

Már a 16. században működött kisiskola a községben, a 19. században egy tűzvész után új kétosztályos iskolát építettek a helyiek. A háborús éveket követően egy osztályban kezdték meg a tanítást. 1951-ben átépítették az iskolát, öt osztályt nyitottak. 1967-ben 140 gyerek járt a helyi iskolába. 1965-ben 40 gyerek született a községben, ebben az évben csak öt. 1979-től 1987-ig közös igazgatással működött a kürti alapiskola és a fűri kisiskola, majd három évig nem volt iskola a községben. 1990-ben a szülők kérésére nyitották meg újra.

Horváth Andrea elmondta, ebben a tanévben hárommal több tanuló járhatott volna az iskolába, de a szülők már óvodába is Kürtre vitték a gyerekeket. Van egy ellenpélda is: az egyik kislány három évig járt Kürtre óvodába, de a fűri kisiskolába íratták be. „Annak idején Kürtön kezdtem iskolába járni, az első és a második évfolyamot ott végeztem el. Akkoriban néhány évig nem működött a faluban iskola. A negyedik osztályt már Fűrön végezhettem el. Össze tudtam hasonlítani a két intézményt. Nagyobb önállóságra nevelt a kisiskola, önállóan dolgoztunk, míg a pedagógusok a többiekkel foglalkoztak. A kisiskolában ugyanaz a követelményrendszer, ráadásul a gyerekek számára természetes, hogy naponta felelnek, naponta számon kérik rajtuk a tananyagot. Az utóbbi három évben a fűri kisiskolából Kürtre kerülő felső tagozatosaink mindig a legeredményesebbek között voltak” – mondta Horváth Andrea.