A szenci régió magyarságáról

Munkalehetőség ugyan van a környéken, éppen ezért viszonylag alacsony az állástalanok aránya, de a nagyfokú társadalmi mobilitás, a felfokozott munkatempó a magyar közösség életére is hatással van: egyfelől ugyan egzisztenciát teremt, másrészt azonban nagy kihívást jelent a családok számára, rontja a közösségszervezés esélyeit.

Ezek voltak talán a leggyakoribb észrevételek azon a június 26-án tartott szenci fórumon, amelyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos elnökségének tagjai a régión belüli helyzetről beszélgettek a járásbeli MKP-alapszervezetek irányítóival és a járási pártvezetés tagjaival.

A tanácskozás résztvevőit Duray Rezső, az MKP szenci járási elnöke köszöntötte. Röviden vázolta a járáson belüli magyarság helyzetét, a helyi és a megyei politizálás lehetőségeit. Hangsúlyozta, az összes járási elnökség között a szenci öszszetétele azért egyedi, mert a legutóbbi járási tisztújító közgyűlésen a küldöttek az ő javaslatára mind a 14 alapszervezeti elnököt, a szenci illetőségű Bárdos Gyula parlamenti képviselőt, valamint Agárdy Gábor és Pomichal István megyei képviselőket is a testület tagjává választották.

Agárdy Gábor, Pozsony megye MKP-s alelnöke felszólalásában közölte: a megyében annak ellenére is nehéz a jobboldal együttműködése, hogy azt szerződésben rögzítették. Az ok szerinte az, hogy a szlovák jobboldali pártok regionális vezetői nem hajlandóak a kooperációra az MKP pozsonyi kerületi elnökével. „A gordiuszi csomót a párton belül vagy azon kívül el kell vágni” – fogalmazott a magyar megyei alelnök.

Pomichal István Pozsony megyei MKP-s képviselő szerint a párton belül meg kell szűnnie az egyes csoportok közti rivalizálásnak, s az ellenzéki időszakot a megfelelő szakemberek kiválasztására és a belső építkezésre szükséges kihasználni. Gujber László, Hegysúr polgármestere és a helyi MKP-alapszervezet elnöke kérte az országos vezetőséget, hogy ügyeljen a kisközségek szempontjaira, mert az ilyen településeknek szerény költségvetésből nehezebb az intézmények fenntartása és a falufejlesztés. Batyka János, a boldogfai pártalapszervezet elnöke, korábbi polgármester röviden jellemezte a Szenc tőszomszédságában lévő települést, ahol – mint említette – egyre nő a szlovákok aránya és a lakosság átlagéletkora. A nagyborsai MKP-elnök, Kučera László egyebek mellett arra tért ki beszédében, hogy az alig négyszáz lakosú faluban iskola már nem működik, csak óvoda. Hasonló problémára világított rá a párt gútori szervezetét vezető Földes György: falujában ugyan működtetnek magyar iskolát, de az utánpótlással ott is gond van. Gyenge Lajos rétei MKP-elnök azt panaszolta el, hogy nehéz a magyar közösségi életet szervezni, ha ahhoz a legaktívabbak kevés külső segítséget kapnak. A magyarbéli Sikula László elmondta, falujában egy szlovák óvoda működik, és viszonylag sok az újonnan beköltözött lakos. A féli MKP-elnök, Lépes László emlékeztetett, hogy – a szenci mellett – e községben működik a járás egyetlen teljes szervezettségű magyar alapiskolája. Közölte, hogy – bár vannak kifogásai a lappal kapcsolatban – az Új Szó nemrégiben megemlékezett a féli magyarok iskolájuk melletti bátor kiállásáról a pártállami időszakban. Neszméri Tünde dunaújfalui MKP-elnök a magyar szervezetek községen belüli, nem éppen problémamentes együttműködéséről szólt, s megjegyezte, hogy az MKP-nak „nem jó a sajtója”. Vincze Dániel zonctoronyi pártelnök ugyancsak említést tett a demográfiai hullámvölgyről, amely az ő lakhelyén is érezteti hatását. Hornyák István éberhardi MKP-elnök a fentiekben említett szinte valamennyi problémára kitérve adott jellemzést a településről.

Szigeti László, az MKP oktatásügyi alelnöke a beszámolók után jelezte, szerinte a szenci régióban is kistérségi oktatáspolitikai koncepciót kellene kialakítani. Ehhez felajánlotta az országos pártvezetés segítségét is. Agárdy Gábor szerint a magyar iskolahálózat körzetesítéssel tartható meg, de Szigeti azonnal hozzátette: a 12 fős kisiskolák működtetéséhez a jövőben is ragaszkodni kell. Köteles László szerint viszont a központosítás csábítást-kihívást is jelenthet abban az értelemben, hogy a szülő nem a távolabbi magyar, hanem a közelebbi szlovák iskolát választja. A nagyobb gyermekvállalási hajlandóság a jövő záloga – ez már Hugyivár Imre egészségügyi alelnök hozzászólásának volt a fő üzenete. Ladányi Lajos, az országos elnökség tagja úgy véli, az anyanyelvű oktatásügy helyzetének elemzéséhez szociológiai felmérésekre is szükség volna a régióban.

Zárszavában Csáky Pál köszönetet mondott az MKP járási elnökének, Duray Rezsőnek, amiért pontos kimutatást vezet a régióbeli magyarság helyzetéről, s „példaszerűen menedzseli” a párt ügyeit. Javasolta, hogy ősszel vagy jövő tavaszszal tematikus konferencián elemezzék a régió magyarságát érintő problémákat. (kor)