A szemét a szomszédnál van a l

A Rozsnyó részét képező Sajóházán létesítendő lerakatról még 2005-ben határozott a testület, ám most elnapolták az ügyet. Igaz, nem volt teljes az egyetértés, mert az építésügyi bizottság a határozat érvénytelenítését javasolta, a pénzügyi bizottság és a városi tanács a telkek felvásárlása és a lerakat létesítése mellett szólt. Kossuth Lajos független képviselő megjegyezte, hiábavaló a város ebbéli igyekezete, mert a telektulajdonosok semmiképp nem adják el a területeket. Ennek bizonyítéka az érintett lakosok tiltakozó petíciója is. Ezért kérte képviselőtársait, szavazzák meg a határozat visszavonását. Ráadásul kiderült, a szomszédos Jólészen hamarosan vegyi hulladék feldolgozására alkalmas üzemet építenek.

A hír hallatán Juraj Dubovský független képviselő megjegyezte, a szemét a szomszédnál van a legjobb helyen, ezért igazán fölösleges a városrész területén még egy hasonló célú lerakatot létesíteni. Az ügyet bonyolítja az is, hogy a környezetvédők vízi növények és állatok zárt életközösségére leltek a helyszínen.

A Rozsnyói Körzeti Környezetvédelmi Hivatal 2005-ben, amikor a telkek felvásárlása megkezdődött volna, elutasító állásfoglalást adott ki a vegyi hulladéklerakat létesítésével kap?cso?lat?ban az európai viszonylatban is értékes vízi biotóp miatt. Végül a képviselők nem tették semmissé a határozatot, de a programpontot elnapolták. Ám Sajóházán ezzel még nem oldódnak meg a problémák.

Egy másik kellemetlen ügy is terítéken van. A lakosok már évek óta küzdenek a szennyvízzel, amely elönti az utcákat, a járdákat, és amint kissé melegebb lesz, elviselhetetlen a bűz. Többen azokat hibáztatják, akiknek nincs saját szennyvízgödrük, de újabban inkább azt gondolják, a múlt év óta ott működő mosoda a bűnös.

A volt Želba bányaüzem épületében működő mosodának egyesek szerint engedélye sincs, tulajdonosa azonban ennek ellenkezőjét állítja. Az ügy miatt Kossuth Lajos képviselő néhányszor már figyelmeztette az önkormányzatot. „A szennyvíz a c ház körül hömpölyög, és néha kibírhatatlanul büdös van” – panaszolta az egyik sajóházai lakos. Több hivatalnak is írt már emiatt. „Nem kis meglepetésemre a Rozsnyói Körzeti Környezetvédelmi Hivatalban nem is tudnak a mosodáról, állításuk szerint nem létezik ilyen a környéken” – mondta. „A mosodáról nem tudtunk. Mindenki, aki hasonló tevékenységgel akar foglalkozni, köteles nálunk be?je?lenteni” – mondta František Lipták szaktanácsadó. Kiderült, hogy a múlt év szeptemberében jegyeztek be egy Soloma nevű céget, amely egyebek között mosással, vasalással, fertőtlenítéssel és tisztítással is foglalkozik. A mosoda tulajdonosa azonban azt állítja, van engedélye. Ugyanakkor semelyik más hivatal nem állíthat ki ilyen engedélyt, kizárólag a környezetvédelmi. Az ügyben vizsgálat indult. A lakosok úgy gondolják, a mosodatulajdonos a saját szennyvízgödréből szívatja ki a szennyvizet, amelyet csatornázás és szennyvízelvezetés híján a már nem működő bányakijáratokba enged, onnan viszont a felszínre kerül.

Kossuth Lajos szerint ez a probléma nem újkeletű. „Nem állítanám, hogy csak a mosoda a hibás. A lakosok is elég fegyelmezetlenek. A szennyvizet a régi bányakijáratokba engedik, azok viszont már megteltek, eltömődtek, emiatt gyakran a felszínre kerül a szennyvíz” -– mondta a képviselő. Hozzátette, a problémára már többször felhívta az illetékes hivatalok figyelmét, amelyek állították, a csatornázás és szennyvízelvezetés terveit már kidolgozták. „Én azokat a terveket még nem láttam. Lehet, hogy a Tiszta Sajó nevű projekt révén és az ipari park beindításával elmozdul a holtpontról ez az évek óta húzódó, egyre kellemetlenebbé váló, a lakosok életminőségét rontó ügy. Ha így lesz, 2010-ig Sajóházán megépül a csatornahálózat. Valamit tenni kell, mert a helyzet valóban tarthatatlan” – összegezte a képviselő.