A SHMÚ szerint továbbra is csökkenni fog a Duna vízszintje

Kopáčiková szerint a Duna jelenlegi vízállása a bősi vízerőmű felett jelenleg alacsony, de itt ez nem számít rendkívüli jelenségnek. A hidrológusok minden évben mérnek ehhez hasonló vízállást. „Azaz ilyen vagy ennél nagyobb vízhozam átlagosan az év 355 napjában előfordul. A vízerőmű alsó szakaszán, azaz a medvei, komáromi és párkányi mérőpontokon augusztus 14-én és 15-én a vízhozam a Q364-es értéket sem érte el, ami az eddigi legalacsonyabban mért érték” – magyarázta a hidrológus. Megjegyezte, hogy a vízszint magasságát ezeken a mérőállomásokon a vízerőmű tevékenysége is befolyásolja.

A SHMÚ körülbelül július végétől alacsony vízállást mért a Dunán, ami az intézet szerint a jelenlegi hőséggel és a csapadékhiánnyal függ össze. „A Duna németországi és ausztriai szakaszán augusztus 14-én és 15-én leesett csapadéknak köszönhetően a helyzet átmenetileg stabilizálódott, de a jelenlegi előrejelzések szerint a hét végéig nem várható jelentős csapadék, amely a Duna vízszintjét megemelhetné” – pontosított Kopáčiková.

A Duna alacsony vízszintje a teherhajókon kívül a kirándulóhajóknak is gondot okoz, főleg a folyó magyarországi, szerbiai és németországi szakaszán. A nagyobb turistahajók Budapesten vagy Bécsben vesztegelnek, Pozsonyba autóbuszokkal szállítják a kirándulókat. Ezt az információt a Bratislava Tourist Board (BTB) szervezet erősítette meg a TASR hírügynökségnek.      

A Közlekedési Hivatal szerdán (8.15.) arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, hogy a Duna szlovákiai szakaszán, illetve a Magyarországgal és Ausztriával közös határszakaszokon egyelőre nincs korlátozva a hajóközlekedés. A pozsonyi és a komáromi kikötőben viszont jelenleg több hajó is állomásozik arra várva, hogy javuljanak a hajózási körülmények a Duna magyarországi szakaszán.