Kopáčiková szerint a Duna jelenlegi vízállása a bősi vízerőmű felett jelenleg alacsony, de itt ez nem számít rendkívüli jelenségnek. A hidrológusok minden évben mérnek ehhez hasonló vízállást. „Azaz ilyen vagy ennél nagyobb vízhozam átlagosan az év 355 napjában előfordul. A vízerőmű alsó szakaszán, azaz a medvei, komáromi és párkányi mérőpontokon augusztus 14-én és 15-én a vízhozam a Q364-es értéket sem érte el, ami az eddigi legalacsonyabban mért érték” – magyarázta a hidrológus. Megjegyezte, hogy a vízszint magasságát ezeken a mérőállomásokon a vízerőmű tevékenysége is befolyásolja.
A SHMÚ körülbelül július végétől alacsony vízállást mért a Dunán, ami az intézet szerint a jelenlegi hőséggel és a csapadékhiánnyal függ össze. „A Duna németországi és ausztriai szakaszán augusztus 14-én és 15-én leesett csapadéknak köszönhetően a helyzet átmenetileg stabilizálódott, de a jelenlegi előrejelzések szerint a hét végéig nem várható jelentős csapadék, amely a Duna vízszintjét megemelhetné” – pontosított Kopáčiková.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.