A Ruzsini-víztározó egy része is kiszáradt, de a szakértők szerint nincs miért aggódni

Ahogy azt Marián Bocák, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) szóvivője az Új Szónak elmondta, a vízfolyások és víztározók vízszintjének csökkenése jelenleg szinte Európa teljes területére jellemző. „A folyók vízszintje aszályos időszakokban természetesen alacsonyabb. Vannak folyók, amelyek aszály idején teljesen kiürülnek. Ahol a vízfolyásokon emberileg kialakított vízszabályzó berendezések és építmények vannak, ott az előírásoknak megfelelően szabályozható az alattuk lévő vízszint. Más szóval, az ilyesfajta berendezések az árvízvédelem mellett elsősorban arra szolgálnak, hogy többletvíz idején vizet tároljanak, hiány idején pedig az alattuk lévő vízfolyásokat támogassák, hogy megőrizzék a folyó életét és a felhasználók (például a városok, a szennyvíztisztító telepek, az ipar – a szerk. megj.) igényeit. A rekreációs célok ebben az esetben az utolsó helyen állnak” – közölte lapunkkal az SVP szekembere.

Nincs vészhelyzet

Akik már korábban is jártak a Ruzsini-víztározó partján és látták, hogy normális esetben mennyi víz van benne, annak a jelenlegi állapot rémisztőnek tűnhet. A helyiek állítása szerint legutoljára 2015-ben volt hasonlóan alacsony a víztározó vízszintje, de ilyen kevés vizet még nem láttak benne. „Mindenki tisztában van azzal, hogy hónapok óta nem érkezett a térségünkbe kiadós esőzés, ezért az sem meglepő, hogy a víztározó vízszintje megcsappant. Ilyen kevés vízre én nem emlékszem, de a szakemberek szerint nincs mitől tartanunk, hiszen még most is bőven elég víz van benne” – nyilatkozta lapunknak Jozef Papcun, a víztározó partján működő szabadstrand tulajdonosa. A Ruzsini-víztározónak a vízszintje a tegnapi naphoz képest 321,61 méter tengerszint feletti magasságban tetőzött, ami a teljes térfogat 66%-át teszi ki. „A jogszabályban előírt legalacsonyabb szint 298 méter tengerszint feletti magasságban, a legmagasabb pedig 326,6 méter tengerszint feletti magasságban van. Ennek fejében még a korábbi évekhez képest sem kivételes a helyzet. A tározóba történő víz beáramlása ebben az esetben az aktuális időjárástól függ, a tározóból történő kiáramlást pedig a vízszerkezet alatti felhasználók igényeit és a folyó életének megőrzését figyelembe vevő jogszabály határozza meg. Mivel múlt év novembere óta nem volt a térségünkben kiadós eső, a víztározó vízszintjét csak az esőzések állíthatják vissza” – zárta Bocák.

Gyönyörű környezet

A Ruzsini-víztározó a Hernád gátjával a Bujnai-hegyek mély és kanyargós völgyében épült meg. Szlovákia egyik legszebb víztározójaként is emlegetik. A Fekete-hegység hegyei alatt két víztározó van. A főtározó, a Ružín I., 1967-ban épült, űrtartalma 59 millió köbméter, az 1972-be megépült kiegyenlítő víztároló, a Ružín II., űrtartalma 4,5 millió köbméter. A víztároló keskeny és hosszú, mivel a Hernád szűk völgyében épült. A tó helyenként a 60 méteres mélységet is eléri, területe 390 hektárt borít be. A víztározót a Herdnádon kívül a Hnilec és Béla patatok is táplálják. A víztároló vizét villanyenergia termelésre használják, gyönyörű természet és érdekes helyek ölelik körbe, ezek közül figyelemre méltó a szirtes Sivec, melynek kicsúcsosodó ormáról elbűvölő kilátás nyílik a víztárolóra. A smaragdzöld víztükrön és a sűrűn övező erdőkben való utazás felejthetetlen élményt nyújt, pontosan ezért a helyiség a turisták köreiben is közkedvelt úti cél. A víztároló vízfelszínén el lehet csónakázni a mélyből előbukkanó sziklás Szerelem szigetére vagy a Kis-szigetre.