Régió

A pelsőci Blum-féle intézet

Pelsőc. A városban több mint száz éve megszakítás nélkül működik az az intézet, amelyet Blum Sámuel és fia, Rezső alapított 1898-ban elmebetegek és epilepsziások részére. Az intézet Blum Sámuel nevét viseli.
ÚJ SZÓ ONLINE

2005. február 16. 08:00

Pelsőc. A városban több mint száz éve megszakítás nélkül működik az az intézet, amelyet Blum Sámuel és fia, Rezső alapított 1898-ban elmebetegek és epilepsziások részére. Az intézet Blum Sámuel nevét viseli.

106 évvel ezelőtt Blum Sámuel, Trencsén megyei vállalkozó Pelsőcre költözve elhatározta, hogy bentlakásos magánintézményt hoz létre. Ezért 23 éves Rezső fiát elküldte a budapesti központi elmegyógyintézetbe tanulmányútra. Blum Rezső, aki 1874-ben született, Budapest után a Berlin melletti, akkor világhíres waldorfi elmegyógyintézetben, a potsdami Wilhelmstift idióták intézetében, a Kückenmühle idióta intézetben és a Zürichi kretének gyógyintézetében szerezte meg szakmai ismereteit. A másfél éves tanulmányút után a fiatalember állami szakminősítő vizsgát tett, és bizonyítványa elnyerése után engedélyt kapott egy intézet alapítására. 1898. július 4-én ünnepélyesen lerakták az epilepsziások és elmebetegek gyógyintézetének alapkövét. Ezzel megnyithatták a „Gyengeelméjűek és Epileptikusok Blum-féle Magán Nevelő Intézetét.

Az intézet célja az volt, hogy a Magyarországon több mint l4 ezer ellátásra szoruló elmebeteg egy részét magánintézetben, megfelelő gondozásban és ellátásban részesítsék, s így az ország második magyar magán-nevelőintézetében lehetőséget adjon az arra rászorultaknak. 24 pavilont terveztek építeni, és ezzel 600 beteg ápolását kívánták lehetővé tenni. Az intézetben fokozatosan kiépült a kertészet, amelyben üvegházat létesítenek, hiszen a fizikai munka is része volt a terápiának. Az intézetben 1904-ben az iskolai oktatást is bevezették, amelyet az állam is támogatott. Blum Rezsőnek, az igazgatónak méltó segítőtársa lett fiatal felesége, Friedmann Flóra Franciska, aki nagy szeretettel és hozzáértéssel viseltetett ápoltjai iránt. 1910-ben tűz ütött ki az intézetben, amely azonban nem okozott tetemesebb kárt az épületekben. Súlyosabb gondot jelentett viszont a Gömöri Faipar Rt. teljes pusztulása, amely szintén a tűz martaléka lett. Ezzel az intézet a legnagyobb támogatóját veszítette el.

Az alapító és támogató

Az apa, Blum Sámuel izraelita üzletember volt, 1879-ben telepedett le Pelsőcön. Felismerte a lehetőséget az 1874-ben beindított Bánréve–Dobsinái vasútvonalban, és elhatározta, hogy fával fog kereskedni. Később, 1892-ben több társával egyetemben megalapította az Első Gömöri Faipari Részvénytársaságot. Megvette a vármegyétől az elhagyatott vármegyeházat, és ott fűrésztelepet rendezett be. Munkát adott ezzel több száz környékbeli lakosnak. A részvénytársaság érdeme révén Gömör megyében Pelsőc utcáin gyúlt ki az első villanylámpa. A jó és nyereséges üzletvezetés Blum Sámuel szakértelmének volt köszönhető. A gyártelep kibővült egy újabb ingatlan megvásárlásával, ahol hordókat és kádakat készítettek. Az eredeti és az új gyártelepet iparvágánnyal kötötték össze, amely rákapcsolódott a pelsőci vasútállomásra. 1899-ben, a leégett ipartelep újjáépítése során a gyár állami támogatásban is részesült, és három új épülettel bővült. Ebben az időben a gyárban 160, az erdőkben 2000 munkás dolgozott. 1910-ben a gyártelep másodszor is leégett, Blum Sámuel halála után pedig a részvénytársaság is feloszlott.

Az intézet sorsa

A részvénytársaság megszűntével és Blum Sámuel halálával az intézet a legfőbb támogatóját veszítette el. Az első világháború kitörésével pedig az elmegondozó részben hadikórházzá alakult át, és ápoltjainak felét a fronton megsebesült katonák tették ki. A katonai szolgálat alól felmentett Blum Rezső igazgató az évek folyamán az ápoltak orvosi ellátását a helyi körzeti orvossal és a háború alatt itt működő katonaorvosokkal biztosította. Az általános élelmiszerhiány és közszükségleti cikkek hiánya egy időre szinte megbénította az intézmény működését. Ennek falai között működött a Csehszlovák Haderők parancsnoksága, és a magyar hadak visszavonulása után kétségessé válik a Blum intézet működtetése. Ráadásul 1920-ban, negyvenhat éves korában meghalt Blum Rezső, és a vezetés gondja fiatal özvegyére, Friedmann Flóra Franciskára maradt. Fél évre rá az özvegy férjhez ment Horák János tartalékos főhadnagyhoz, akinek kapcsolatai révén és vezetésével újra normális viszonyok közé került az elmegyógyintézet. Szlovákia teljes területére kiterjedő központtá tették.

Az intézményt a harmincas években korszerűsítették. Felépült a mosodája, szennyvíztisztítója, belső rendszerű telefon- és rádióhálózata. A bécsi döntés után a Horák házaspár Prágába távozott, és az intézet vezetését Thausz Józsefre és feleségére bízták. 1940-ben a magyar állam lengyel menekülttábort létesített falai között. A Magyarországon bevezetett zsidótörvények értelmében a Blum intézet bizonyos térítésért a magyar állam tulajdonába kerül. E helyen később tüdőgondozót, katonai üdülőt, s végül hadikórházat rendeztek be. A háború idején Horák János meghalt, felesége pedig nyomtalanul eltűnt. De a Blum intézet ma is működik.

Önnek ajánljuk

GALÉRIA: Tűzoltó tankok segítik a Korompa határában kisiklott szerelvény mentését

Frissítve

Két kamion ütközött Csöllénél

A fiatal nem hisz a sajtónak

Valószínűleg Trump lesz az első külföldi állami vendég Japánban, aki találkozik az új császárral

VIDEÓ: Fegyenc szabadított ki egy autóba zárt kisgyereket Floridában

Az Alfa Romeo is bemutatta F1-es autóját, Räikkönen a sóderágyig jutott vele

Legfrissebb galériák
Olvasta már?