A padlás a Csallóközben

A padlás című musical Nádszegen, Diós- förgepatonyban és Padányban.

Az „Ég és föld között” elhelyezkedő padlás Rádiósának, az ide tévedő négy szellemnek, valamint a gengszter Barabásnak a története a Vígszínház legsikeresebb darabja. Az 1988-as premier óta rengeteg előadást megért. A musical és több dal is önálló sláger lett, például a Szilvás gombóc, a Kell egy hely, a Fényév távolság. A szerzők szerint a darab 9-től 99 éves korig minden korosztálynak ajánlott.

A padlás Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig meséje, félig musicalje. Az ősbemutatót 1988. január 27-én tartották a Vígszínházban, Marton László rendezésében óriási sikerrel. A mű egy betörés, két szerelmes fiatal és négy, a túlvilágot kereső szellem történetét meséli el. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg A padlás című musicalt. A Rádiós szerepét Presser Gábor saját bevallása szerint a szlovákiai, tragikus sorsú Kaszás Attilára írta.

A padlás a Vígszínház legsikeresebb, mind a mai napig legtöbbet játszott darabja. A darabot a legtöbb magyar város színházában és külföldön is bemutatták.

Tájainkra a darabot – október 25-ére, vasárnapra Nádszegre, 30-ára, péntekre Diósförgepatonyba, november 8-ára, vasárnapra Padányba – a rendkívül tehetséges Magyarock Dalszínház Társulata hozza el.

Főbb szerepekben: Másik Lehel, Kuczmann Ágnes, Makrai Pál, Szakács Péter, Gábor Sándor, Tar Gabriella, Orbán Viktor, Végh Edina.

A musical a padláson és annak tetején játszódik. A padlás Budapesten „Ég és föld között” áll, „iszonyú piszok van”, az ott lakó Rádiós rendetlenségben tartja. A másik állandó lakója Robinson. A padlásra az alsóbb szintekről, Süniék házának padlásáról és a tetőajtón át lehet bejutni. Hozzátartozik még egy kis sufni, amit a szereplők többnyire rejtőzködésre használnak. A padlás jelentősége abban rejlik, hogy kikötőként szolgál: oda érkezik a Révész, hogy a szellemeket magával vigye az „örökre szépek” múltbolygójára. Ez az emlékek bolygója, a mű szempontjából rendkívül jelentős. A szellemek évszázadok óta keresik a padlást, hogy a Révész elvigye őket. Az „örökre szépek” bolygója a túlvilág, de az el nem múlás. Itt az egykori halandó legszebb emlékeinek világába kerül az alkonyon, a fényeken és az álmain túl, megelevenedik a múlt, ismét találkozik elhunyt szeretteivel, az elveszett tárgyak életre kelnek, a csonkig égett gyertyák újra kigyúlnak és belesimul az időtlen boldogságba. Ám a múlt bolygójára csak az kerülhet, akire vagy amire emlékeznek. Erről a helyről nincs visszaút, üzenni sem lehet, még a fény sem hagyja el.

A cselekmény – bár a szellemek műsorfüzetben szereplő korát az eltelt időhöz és a színpadon elhangzó dátumokat is az előadás dátumához igazították – 1988-ban játszódik, a kommunizmus utolsó éveiben. Lámpás egyik sorából következtethetünk a hónapra is: „Hóvihar augusztusban?!” A darab egy éjszaka alatt játszódik. Az egyes felvonások cselekménye folytonos, annyi idő telik el a színpadon, mint a valóságban.

A musicalt szervező elóKONCERT a helyi társszervezőkkel minden érdeklődőnek tartalmas, remek szórakozást garantál. (PR)