Vágsellye. A „Jog és jogtalanság a levéltári dokumentumok tükrében” című konferencián érdekes dolgokat mondott Ján Langoš, a Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője is, aki az „Emberi jogok megsértése az 1970-es és az 1980-as években” címmel a kommunizmus rémtetteit hozta közelebb.
A normalizáció időszakának jogtiprásai
Beszélt egyebek mellett arról, hogy a kommunista Csehszlovákia határőrei, akik a Morva folyó vizében úszva menekülő fegyvertelen polgárokra eresztettek géppisztolytüzet, nem vonhatók felelősségre, mivel parancsot teljesítettek, ugyanakkor a nemzetközi jog értelmében az ilyen tettek háború idején háborús bűnnek minősülnek.
A nemrég megnyitott titkos archívumokból derült fény arra is, hogy a határőrség magasabb parancs értelmében úgy idomította a szolgálati ebeket, hogy falkában támadva széttépjék a határsávon keresztül menekülő embereket.
Egy konkrét eset kapcsán a keletnémet titkosszolgálat, a Stazi irataiból derült ki, hogy még maguk a határőrök is rettegtek a saját kutyáiktól. Amikor a nyugati szabad világ felé igyekvő menekülő az elektromos határzáron áttörve működésbe hozta a riasztóberendezést, a kutyák ketrecei automatikusan kinyíltak, és a kutyafalka a menekülő után vetette magát. A kutyákat úgy idomították, hogy ha a határőr „Állj!” felszólítására a menekülő megállt, akkor a kutyák csak körbeállták, ám ha tovább futott, akkor kötelességük volt széttépni őt.
Langoš rámutatott, az általa vezetett intézetnek az a kötelessége, hogy a hasonló rémségek kapcsán kiderítse, kik voltak a felelősek a parancsok kiadásáért. Az intézmény vezetője szerint további cél elérni, hogy a bűnösök bűnhődjenek, vagy legalábbis nyilvánosságra kerüljenek a gaztetteik, mert a ma embere csak így tanulhat a múlt tévedéseiből. (gl)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.