A nőket érintő témák is teret kaptak a XVII. Jurtanapokon

A XVII. Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem idén is a megszokott programokkal várta a látogatókat a Laposon, a falu központjában. Számos értékes, színvonalas előadást, koncertet láthatott, hallhatott a közönség a péntek délutántól vasárnap estig tartó fesztiválon. Az egyetlen közös ezekben most is az volt, amit minden évben szem előtt tartanak a szervezők, hogy az adott produkciónak valamilyen kötődése legyen a magyar népzenéhez, népi kultúrához. Felléptek a helyi és környékbeli tánccsoportok, népdalkörök, volt táncház, folkkocsma és népzene több helyszínen, gyerekprogramok, étel- és italkülönlegességek, -kóstolók, lovagi torna, valamint sokszínű kísérő- és állandó programok, mint például Gyermekudvar, Borudvar, kiállítások, Kézművesek utcája, íjászat, Gyógyító jurta.

Idén eggyel több jurtát állítottak fel a Laposon, amelyben helyet kapott a Nők jurtája, a fesztiválhelyszín legcsöndesebb pontján. Az ötletgazda, Kelemen Kata, aki amellett, hogy a kezdetektől részese a Jurtanapoknak, szoptatási és hordozási tanácsadó is, az Új Szónak elmondta, nőkkel foglalkozó szakemberként azt tapasztalta, hogy Komárom és Dunaszerdahely környékén több helyen alakultak ki úgynevezett női körök, ahol nőket érintő problémákkal, kérdésekkel foglalkoznak.

„A galántai régióban még csak szlovák sincs, nem hogy magyar. Itt már az is furcsa volt, hogy csoportos felkészítőket indítottam szoptatásra és gyermekágyas időszakra. Így adta magát az ötlet, hogy mint a Jurtanapok egyik szervezője, létrehozzak egy ilyen közeget az egyik jurtában, hogy lehetőséget kínáljunk a résztvevőknek arra, hogy szakemberek segítségével nőket érintő kérdésekkel foglalkozzunk, például a szüléssel, a szoptatással, a gyermekágyas időszakkal, az elszigetelődéssel, amit valószínűleg minden kisgyermekes anya átél, illetve a női szerepekkel, amelyekben a mai gyorsan változó világunkban még nehezebb helytállni”

– fejtette ki Kelemen Kata. A Nők jurtájában szombaton és vasárnap Tóth Andrea dúla, szoptatási tanácsadó, Kelemen Kata szoptatási és hordozási tanácsadó, gyermekágyas segítő, Mórocz Magdolna Kriston intimtorna-tréner, Csobády Csilla és Seszták Klaudia mentálhigiénés szakemberek, Flaškárová Makovická Scarlett és Nagy Viktória szoptatási tanácsadók, Bernáth Móni jógaoktató, LYB-tréner várta az érdeklődőket. Kelemen Kata elmondta, a nők örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, ugyanakkor tapasztalt eléggé konzervatív és élcelődő reakciókat is.

„Az olyan régi vágású emberektől, leginkább férfiaktól kaptam olyan poénokat, hogy ez lesz a pletykajurta, akik egyáltalán nem értették a funkcióját sem a Nők jurtájának. Bizonyos körökben tabutémáknak számítanak az itt felvetett kérdések, de ha nők egymást között beszélgetnek, szinte mindig előkerülnek ezek a témák, a leggátlásosabb nők is megnyílnak a társaik körében”

– egészítette ki.

Ilka Viktória A női segítők szerepe a 21. században címmel tartott előadást. A dúla, szoptatási és hordozási tanácsadó, valamint a nők jogaival és szülésjogokkal foglalkozó jogász kiemelte, azért fontos ezekről a témákról beszélgetni, hogy a köztudatba kerüljön, hogy léteznek nőket támogató asszonyok, segítők és nem szégyen, hanem lehet segítséget kérni, ha valamilyen problémánk van.

„Elég gyakran előfordul, hogy a társadalmi megítélés alapján még vannak külön női és férfi szerepek. Főként az idősebb férfiak tekintenek tabuként az úgynevezett női témákra. Szerencsére a fiatalabb pároknál az apukák is szeretnének nagyobb részt vállalni a családi életben, ezért a tennivalókat együtt csinálják. Szerintem ez nagyon jó”

– hangsúlyozta a szakember, aki jogászként az emberek, orvosok és más egészségügyi dolgozók edukálásával foglalkozik. Olyan kérdéseket vitat meg velük, hogy a szülőszobán, a kórházban vagy bármilyen intézményben milyen jogai vannak a szülő nőnek és milyen kötelességeket kell teljesíteni velük szemben.

„A legfontosabb, hogy megfelelően informálják az anyát és a családot a beavatkozásokról, és hogy ő a tájékoztatás fényében dönteni tudjon arról, hogy vállalja-e az adott beavatkozást. Globális probléma, a környező országokban is jelen van, hogy nincsenek tisztában sem az intézmények, sem az anyák és apák azzal, hogy a szülőszobán mit szabad és mit nem, mit kell és mit nem kell vállalni”

– tette hozzá.

Ilka Viktória várandós kismamáknak és párjaiknak tart felkészítőket, melyek során a szülés fiziológiájáról is beszélgetnek, illetve arról, mire számíthatnak a kórházban, milyen a szülési protokoll, mit várhatnak el, mire mondhatnak nemet, hogyan érdemes a személyzettel kommunikálni. Ezeket a témákat igyekszik orvos ismerősei körében is felvetni és megbeszélni, de a Ženské kruhy - Női körök civil szervezettel közösen a közeljövőben szervez olyan rendezvényt, amelyre szülésznőket, orvosokat és kórházakat hívnak meg, hogy jogi edukációt tartsanak nekik. Kiemelte, rendkívül fontos, hogy ha valakit atrocitás vagy trauma ér szülés közben, mert megsértik a jogait, panaszt tegyen az adott intézményben, illetve a reakció alapján akár a bíróságon kérjen jogorvoslatot. Ebben az említett szervezet szívesen nyújt segítséget. Ilka Viktória szerint azért fontos, hogy reagáljunk ilyen esetben, mert ha egy intézmény vezetése többször kap visszajelzést arról, hogy valami nem jól működik, akkor mindenképpen felül kell vizsgálnia az eseteket. A szülési traumák nagyon hosszú ideig folyamatosan munkálkodnak a családban. A szakember szerint a szülés egy olyan speciális állapot, amikor az anya minden egyes mondatot megjegyez, teljesen a lelkéig hatolnak ezek a mondatok és rendkívül hosszú ideig hatással vannak rá, ezért kellene minden szülő nőre nagyon odafigyelni.