A 20. század elejétől már fényképek is bizonyítják a dalárdák működését Felsőszeliben.FelsőszeliKésőbb megszűnt az énekkar, 1979-ben Mészáros Magdolna vezetésével újraalakult.
A népdalkincs megőrzése a Rozmaring krédója
A 20. század elejétől már fényképek is bizonyítják a dalárdák működését Felsőszeliben.
Felsőszeli
Később megszűnt az énekkar, 1979-ben Mészáros Magdolna vezetésével újraalakult. A Galántai járás egyik legaktívabb énekkara a nyolcvanas évek óta rendszeresen szerepel a Kodály Napokon.
„1969-ben az első Kodály Napokon Galántán már fellépett az énekkar. A karnagy betegsége vetett véget a kezdeti sikereknek. Többszöri próbálkozás után 1979-ben újraindult a kórus, ekkor vettem át az irányítását” – mondta Mészáros Magdolna. Azóta a jelenleg 20 tagú énekkar a Csemadok helyi szervezetéhez tartozik, időközben felvette a Rozmaring vegyes éneklőcsoport nevet. Jelenleg 7 férfi és 13 nő látogatja a próbákat, az életkor vegyes, a nyugdíjasok vannak többségben.
„Öt éve a férfiak önállóan is énekelnek, betyár- és katonadalokkal színesítik a műsorokat. Minden évben részt vettünk a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyen, 1983-ban voltunk a legsikeresebbek, amikor Léván az országos döntőben a férfiak a 4. helyen végeztek a mendikáló dalokkal” – mondta Mészáros Magdolna. A Bíborpiros szép rózsa népzenei versenyen is többször megmérettették magukat, a legnagyobb szakmai elismerést 2011-ben és idén érték el Dunaszerdahelyen. Vegyes kategóriában ezüstkoszorút, a férfikar kiemelt aranykoszorút kapott, mindkét alkalommal. Ekkor a férfiakat meghívták Budapestre a Kárpát-medencei Vass Lajos Népzenei Verseny döntőjére, ahol kiemelt nívódíjat értek el, a következő versenyen, 2014-ben Vass Lajos-nagydíjasok lettek a felsőszeli férfiak.
A 90-es évektől karácsonyi koncerteket szerveznek, amelyeken vendégkórusok is szerepelnek. Az énekkar falunapokon, nótaesteken, szüreti ünnepségeken, nyári kulturális fesztiválokon, énekkari találkozókon, jubileumi műsorokon is szívesen fellép. A bécsi Szent István Ünnepségre – a magyar dal ünnepére – évente elzarándokolnak a Kárpát-medence többi csoportjával, itt képviselik a falut és a magyar közösséget. „Fontosnak tartjuk a népdalkincs megőrzését, mert ezáltal erősödik az összetartozás érzése és megmaradhatunk magyarnak” – mondta Mészáros Magdolna. Repertoárjukban népdalfeldolgozások, kórusművek is szerepelnek. „Szívesen énekelünk dalokat Kodály Zoltán, Vikár Béla, Ág Tibor, Mórocz Károly gyűjtéséből” – mondta a karnagy. Egyik legkedvesebb csokra az énekkarnak az Esik eső, nagy a sár, az Édesanyám rózsafája, a Megy a nap lefelé, a Szagos a rozmaring összeállítás, ezekkel nyertek az említett versenyeken.
Az énekkart főleg a helyi önkormányzat támogatja, de vannak sikeres pályázataik és a helyi vállalkozókra is számíthatnak. „A Csemadok és a falu lakosai is segítik megvalósítani elképzeléseinket. A kultúra terjesztéséhez nagyon sok kitartásra és önfeláldozásra van szükség. Felsőszeliben ezekből nincs hiány” – mondta a kórusvezető.
Legközelebb a nyárasdi Tekergők és Tekergőcök Színjátszó Csoportot mutatjuk be.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.