A koronavírus-válság hatásai Pozsonyra

A napokban jelent meg a főváros honlapján, hogy az egyes forgatókönyvek hogyan adaptálódnának a városi szintre. A szakértők csoportja a bemutatott forgatókönyvek alapján dolgozza ki a konkrét terveket arról, hogyan lehet eliminálni a vírus okozta következményeket. Az elemzések legfőbb célja, hogy megfogható adatokkal szolgáljanak a város vezetésének és egységesíteni tudják a lehetséges fellépést.

Biztató gyorsaság

Az első forgatókönyv a legbiztatóbb, és a legvalószínűbb, 50 százalék az esély arra, hogy megállítsák a járványt és elkerüljék a lakosság nagy részének megfertőződését. Ha sikerül áprilisban stabilizálni a helyzetet, akkor májustól fokozatosan enyhülhetnek a korlátozások. Pozsonyban napi tíz új fertőzöttel számolnának, ami folyamatosan mintegy kétszáz beteg embert jelentene, közülük tizenöt igényelne kórházi ellátást, négyen az intenzív osztályon, és legfeljebb egy halálos áldozatot követelne a vírus. Fokozatosan nőne a gazdasági és a szociális aktivitás, de a határzár további gondot okozna. Az év második, illetve harmadik negyedévében újra gazdasági növekedéssel számolnak, majd a megnőtt munkanélküliség fokozatos csökkenésével.

Limitált járvány

A második forgatókönyv szerint hónapokig elhúzódik a járvány, és több százezer lakos betegszik meg a következő egy évben, ennek 40 százalékos valószínűséget tulajdonítanak. A fővárosban ez alapján havonta ezer-ezerötszáz lakost kellene kórházban kezelni, 8 hónap alatt ezerkétszáz-ezernyolcszáz áldozata lenne a vírusnak. Kétszámjegyűre nőhet a munkanélküliek aránya, Pozsony történelme legnagyobb gazdasági visszaesését élné meg, amelyből csak az év utolsó negyedévében kezdene kilábalni.

Ha kicsúszik a kezük közül

Jelenleg a legriasztóbb forgatókönyv a legkevésbé valószínű. A szakértők szerint 10 százalék az esélye annak, hogy a betegség ellenőrizése kicsúszik a szakemberek kezei közül, ezáltal csak Pozsonyban havonta öt és tízezer közötti pácienst kezelnének kórházban, ami jelentősen leterhelné az egészségügyi rendszert, és amelyet drasztikus intézkedések követnének. Kijárási tilalmat rendelnének el a fővárosban, felmerülhetne a teljes határzár lehetősége és a belföldi mozgást is jelentősen korlátozhatnák. 20-40 százalékkal visszaesne a gazdasági növekedés, egekbe szökne a munkanélküliségi ráta, és sokáig tartana kiheverni a gazdasági sokkhatást.

A város tervez

A magisztrátus a felvázolt forgatókönyvek alapján készít terveket arra, hogy hogyan lehetne a legkisebb mértékűre csökkenteni a helyzet kihatását a város működésére, és a lakosok életére. A terv része, hogy próbálják csökkenteni a járvány mortalitását különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett csoportokra, gondoskodnak a város által nyújtott szolgáltatások zökkenőmentességéről. Gazdasági terv, és mentőöv is készül a pénzügyi és szociális károk megelőzésére.

Újabb intézkedések

A hétvégén további intézkedéseket foganatosítottak a fővárosban, ezek része az emberek közötti távolság növelése, de a fedél nélkül élők és az idősek védelmére is gondoltak. A tömegközlekedési eszközök megállóiban a biztonságos távolság betartására figyelmeztetik az utasokat. A város három pontján a hadsereg segítségével higiéniai állomásokat alakítottak ki a hajléktalanoknak. A városi rendőrök gyakrabban ellenőrzik a kedvelt kirándulóhelyeket, ahol tájékoztató táblákkal is figyelmeztetik az arra járókat a közegészségügyi szabályok betartására. A kihalt Széplak utcán a vendéglősök is igyekeznek alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Az egyik pizzériában vendégek helyett az alkalmazottak ülnek az asztalnál a varrógép mögött és az itt elkészített maszkokat kínálják a járókelőknek. Egy másik vendéglős az utcán szólítja meg a lehetséges vásárlókat, akik a kihelyezett asztalkáról vihetik el a csomagolt menüt.