A kitelepítésekre emlékeznek országszerte

V. KRASZNICA MELITTA

Csicsó/Galánta. A múlt hétvégén országszerte több helyen megemlékeztek a második világháború utáni kitelepítések és deportálások áldozatairól; a rendezvények a napokban is folytatódnak.

Az MKP Galántán tartotta központi megemlékezését, amelynek keretében a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását, jogfosztottságát feldolgozó Fehérlaposok című rockoperát mutatták be – a nagy érdeklődésre való tekintettel kétszer is. A rockoperát pénteken Somorján láthatja a közönség. A komáromi járásbeli Csicsón a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Csicsói, Csilizközi és Csallóközi Kultúráért és Hagyományaiért Polgári Társulással közösen szervezett emlékestet és koszorúzást április 5-én. Az egybegyűltek megtekintették a Magyar kálvária című dokumentumfilmet, majd meghallgatták a meghurcoltatásokat átélt Szalai Mária visszaemlékezését; a helyi asszony az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Életút elnevezésű önéletírói pályázatának felhívására vetette papírra gondolatait, megrázó élményeit. A csicsói megemlékezésen Fehér Csaba Nyitra megyei képviselő tartott történelmi visszatekintőt. Rámutatott, hogy 2005. április 5-én, a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján öt szlovákiai magyar szervezet, illetve párt – az MKP, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, valamint a Szüllő Géza Polgári Társulás – elnöke közös nyilatkozatot írt alá, amelyben április 5-ét az emlékezés napjává nyilvánították. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden évben megemlékeznek a jogfosztottság éveiről, megtesznek mindent, hogy a csehszlovák történelem 1945 és 1948 közti szakasza megfelelő teret kapjon az oktatásban, és kifejezték igényüket a kárpótlásra is. „Azóta több száz hazai, magyarországi településen, de szerte Európában is bemutattuk a Never Again – Soha többé című kiállítást, vetítettük a Magyar kálvária című filmet, ajándékoztunk DVD-t iskoláknak. A közös megemlékezés azonban az évek során elmaradt” – mondta.

Berényi József, az MKP elnöke (a nyilatkozatot annak idején még Bugár Béla akkori elnök látta el kézjegyével) szerint az a lényeg, hogy minél több helyen, minél szélesebb körben emlékezzenek meg a kitelepítésekről, a jogfosztottság éveiről. „Arra is felhívnám a figyelmet, hogy az MKP az egyedüli párt, amelynek programjában célkitűzésként szerepel a kollektív bűnösség elvének eltörlése és az érintettek kárpótlása” – tette hozzá. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke sem tartja problémának, hogy nincs közös megemlékezés. „Számtalan helyi rendezvényről van tudomásom, tehát a nyilatkozatban lefektetett üzenet egyre szélesebb rétegekhez jut el, élővé vált, nem maradt csak papíron” – mondta.

Míg a szlovákiai magyar szervezetek 2005-ben április ötödikét nyilvánították emléknappá, addig a magyar parlament április 12-ét jelölte meg a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjaként. Azért esett a választás erre a napra, mert 1947-ben ekkor kezdődött meg a kitelepítés, ekkor indultak az első vagonok Magyarországra.