A kéméndiek a leglelkesebb Puskás Akadémia-szurkolók

A magyar NB I 7. helyezett csapata az „Iskolások! Hadd halljuk! Hajrá, PAFC!” elnevezésű projektet már a korábbi szezonokban is meghirdette. A program lényege, hogy a bejelentkező iskolások ingyen nézhetik meg a Puskás hazai meccseit, a buszos utazás költségét pedig bizonyos feltételek mellett megtérítik.

A Puskás Akadémia nem rendelkezik hagyományos szurkolói bázissal, így a programot sokan bírálják amiatt, hogy „biodíszletként” buszoztatnak gyerekeket a meccsekre. A felcsúti csapat meccseit az elmúlt szezonban összesen 22 321 néző látta (ez 1313-as átlagnézőszámot jelent), ebből 2800-an az iskolai programon keresztül érkeztek.

Iskolai programot azonban nem csak a kis nézőszámmal küzdő futballcsapatok indítanak, a hétről hétre gyakorlatilag telt ház előtt játszó DAC-nak is van hasonló kezdeményezése.

Haris Richárd, a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola testnevelője a nyári szünetben akadt rá a felcsúti klub felhívására. „Végül 11 mérkőzésen voltunk, és már szezon közben is láttuk, hogy messze mi vagyunk a legtöbben. Nem azért neveztünk be a programba, mert nyerni szerettünk volna, azért kapcsolódtunk be, mert rendszeresen járni szerettünk volna sporteseményekre” – mondta lapunknak Haris Richárd, aki korábban is hordta meccsekre a tanítványait, többször elvitte őket Győrbe és Budapestre is.

Kéménd Felcsúttól 70 kilométerre fekszik, s ahogy Haris rámutatott, ez még pontosan azon a határon belül van, amelynél a klub megtéríti egy busz utazási költségeit. Volt olyan mérkőzés, amelyre három-négy buszt is indított az iskola, itt a többi busz költségeit maguknak kellett állniuk, de a jegyeket mindenki ingyen kapta.

„Volt 20–30 gyerek, aki szinte minden mérkőzésre eljött, kialakult egy kemény mag. A faluból is csatlakoztak később szülők, nagyszülők, testvérek, egykori diákok, közösségépítő ereje is volt is a kirándulásoknak” – mutatott rá a testnevelő tanár. Fő célja a sport megszerettetése volt, azt pedig óriási lehetőségnek tartotta, hogy erre szinte ingyen volt mód. „Sok negatív kritikát is kaptunk emiatt, hogy a gyerekek ennyire rászorulnak-e… Sokaknak nem okozott volna gondot, ha fizetni is kell érte, de tény, hogy néhány tanulónak ez nagy lehetőség volt, mert nehéz helyzetű családból származik” – mondta Haris.

A tornatanár hozzátette, sok diákjuk családostul jár a DAC-meccsekre, de Felcsúton – pont azért, mert ott nincs sokezres szurkolótábor – a gyerekek is vezérszurkolónak érezhették magukat, amit nagyon élveztek. Készültek a szurkolásra, készítettek molinót, végül a leghangosabb szurkolói csoport díját is elvitték. A programba összesen 11 iskola kapcsolódott be, de egyik sem volt olyan kitartó, mint a kéméndiek, akik 200 000 forint értékű informatikai eszközt, egy 40 főre szóló ingyenes kirándulást, illetve a játékosok által dedikált mezt és labdát nyertek.

Haris Richárd egyelőre nem tudja, jövőre is bekapcsolódnak-e a Puskás Akadémia programjába. Tervezi viszont, hogy kézilabdára vagy jégkorongra is elviszi a gyerekeket, ha jó áron hozzá lehet jutni jegyekhez, hogy azt a hangulatot is megtapasztalják: „Ahol látok lehetőséget, én viszem a gyerekeket.”

A felcsúti klubtól nehéz elvonatkoztatni a politikát, az egyesület Orbán Viktorhoz köthető, és jelentős mennyiségű közpénzből tartja fenn magát – ezért is merül fel újra és újra a kérdés, célszerűen használja-e fel a klub ezeket a forrásokat. „A politikát próbáltam leválasztani erről. Azt szerettem volna, ha a gyerekek sportélménnyel gazdagodnak. Nem szeretném, ha a gyerekeket amiatt bántanák, hogy milyen meccsre járnak” – mondta Haris.

A tornatanár hozzátette, voltak olyan tanulók, akik egy-egy konkrét ellenfélre voltak kíváncsiak – a legnagyobb érdeklődés a Fradi elleni mérkőzést övezte –, de az említett „kemény magban” kialakult a kötődés a Puskás Akadémiához, az idegenbeli meccseiket megnézték a tévében, többen vettek sálat vagy mezt. Nevetve azt is megjegyezte, ő maga Győri ETO-drukker, és amikor Győrbe hordta az iskolásokat, akkor sokan juszt is az ellenfelet biztatták: „Csak azért, hogy ne a tanító bácsi csapata győzzön!”

A kéméndi alapiskola nemcsak sport-, hanem kulturális eseményekre is igyekszik elvinni a tanulóit: rendszeresen járnak a komáromi Jókai Színházba, időnként pedig Budapestre is elutaznak egy színházzal egybekötött kirándulásra, emellett pedig gyalogtúrákat és kerékpártúrákat is szerveznek. „Nagyon szeretem ilyen rendezvényekre elvinni a gyerekeket, mert ezeken az eseményeken sok olyasmit megtapasztalnak, amire az osztályteremben nincs lehetőség” – hangsúlyozta Haris Richárd.