A kábítószer csak a jéghegy csúcsa

Legutóbb a IX. Komáromi Pedagógiai Napokon találkozhattunk vele, amikor ismét bebizonyította: erről a komoly témáról lehet könnyed stílusban, kiváló humorral fűszerezve, a tizenéves korosztály számára is vonzó módon, ugyanakkor rendkívül szakszerűen beszélni. A hatásos fény- és hangeffektusokkal tarkított, számtalan szemléltetőeszközt felvonultató előadása mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét.

„Drog minden olyan természetes vagy mesterségesen előállított anyag, amely a szervezetbe jutva megváltoztatja annak működését pozitív vagy negatív irányba. Ennek megfelelően beszélhetünk pozitív vagy negatív droghatásról” – definiálta a fogalmakat az előadó. Érdemes tudni, hogy a gyógyszer, az alkohol ugyanúgy drognak számít, mint a nikotin vagy a koffein, csak ezek legális drogok, szemben a kábítószerekkel.

Minden kábítószer drog

Minden kábítószer drog tehát, de nem minden drog kábítószer. „A kábítószer olyan természetes vagy mesterséges anyag, amely a szervezetbe jutva megváltoztatja az agy működését, a közérzetet, az érzékelés minőségét. További ismertetőjegye, hogy hozzászokást, függőséget alakít ki, ismételt alkalmazásra késztet, és rendkívül káros a testi, a lelki és a szellemi egészségre” – folytatta az előadó. Klobusitzky felhívta a figyelmet a kábítószerfüggő egyénnél sorra felbukkanó árulkodó jegyekre, amelyek közül az első az időzavar. Az illető órákra eltűnik, hiszen amíg a szer hatása alatt áll (tehát több óráig), nem képes normális kommunikációra – vagy a „repülés”, vagy az azt követő teljes elgyöngülés miatt. Ezután jön az állandó magyarázkodás, majd a pénzzavar. Kezdetben csak a zsebpénzét költi kábítószerre, majd kölcsönöket vesz fel, eladogatja értékes holmijait, végül pedig a lopásoktól sem riad vissza. A drogosok egyik kedvenc zsákmánya a mobiltelefon, mert könnyen értékesíthető.

A Titanic-hasonlat

A Titanic katasztrófájával példálózva Klobusitzky figyelmeztetett: a hajó elsüllyedését nem a víz felett látható jéghegy okozta, hanem a víz alatti, láthatatlan jégtömeg. A kábítószer is csupán a jéghegy csúcsát jelenti, a mélyben ott lapul az alkohol-, a gyógyszer- és a nikotinfüggőség. Magyarországon körülbelül 150 ezerre tehető a kábítószer-élvezők, 400 ezerre az altató- és nyugtatófüggőségben élők, 800 ezerre az alkoholisták, és 3-3,5 millióra a dohányzók – vagy ahogyan az előadó emlegette őket: a hörgőropizók – száma. Különösen nyugtalanítóak a magyarországi fiatalok 9-17 éves korcsoportja körében végzett felmérések eredményei: tizenegy százalékuk már kipróbált valamilyen kábítószert, 12 százalékuk „szipuzott”, 59 százalékuk fogyasztott alkoholt, 65 százalékuk pedig már legalább egyszer rágyújtott. A drogterjesztők rendkívül találékonyak: amikor a gyerekeket „beetetik”, az LSD-bélyegek például menő figurákat, motívumokat ábrázolnak, mi több, „sorozatként” gyűjthetők, esetleg mint – kirakójátékok – képekké állíthatóak össze. Az előadó nem csupán beszélt a kábítószerekről, meg is mutatta azokat a hallgatóságnak, felvázolva a hatásmechanizmusukat is.

A legjobb megelőzni a bajt

Klobusitzky ismertette a fiatalokkal a drogos szerepkör egyes stádiumait is: „tiszta”, „él és anyagozik”, „azért él, hogy anyagozzék”, „anyagozik, hogy éljen”, végül „anyagozik és meghal”. „Az első adag általában nem ízlik a drogot kipróbáló egyénnek, és jobbik esetben az első alkalom után le is áll” – mondta az előadó. Akik viszont újra és újra kipróbálják, néhány alkalom után elérik a gyönyört, a lebegést, és belekerülnek a drogos szerepkörbe, amiből nagyon nehéz a kiszállás. A beteg csak segítséggel tud megállni a lejtőn és visszakapaszkodni. Meggyógyult kábítószeres azonban nincs, csak tünetmentes. Legjobb tehát megelőzni a bajt.