A jogrendek viszonya

Nem értem az európai uniós és a szlovák jogrendszer viszonyát, melyik van alárendelt szerepben, milyen a törvények és az EU-s rendeletek, irányelvek közötti kapcsolat? Mennyire van rendben, ha az EU-s jogommal ellenkező nemzeti szabályozásba ütközöm?

A nemzeti jogszabályozás a társadalom szinte minden területére kiterjed, míg az Európai Unió hatáskörei korlátozottak. Nem lehet általánosságban megállapítani, melyik van a másikkal szemben alárendelt szerepben, egymásba épülnek, és mind a közösségi, mind a nemzeti jogrend hierarchiarendszerbe ülteti az egyes típusú jogszabályait. Ezért csak konkrét esetekben határozható meg, hogy a ranglétra alsóbb fokán álló jogszabály esetleg összeegyezhetetlen egy feljebb álló jogforrással. Például egy EU-s irányelv nem ütközhet bele egy tagállam alkotmányába, de egy kormányrendelet nem írhatja felül az uniós rendeletet. A szlovák jogrend legfelső fokán az alkotmány és az alkotmányos törvények (ústavné zákony) állnak, ezt követik az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződések, majd a további ratifikált nemzetközi szerződések és a parlament által hozott törvények. Ezek alatt állnak a kormány- és miniszteri rendeletek és egyéb központi szervek által hozott rendeletek, végül pedig az önkormányzatok általános érvényű rendeletei. Hasonlóképp az európai jogban a ranglétra legfelső fokán állnak az alapszerződések, majd az egyéb nemzetközi szerződések, melyeket az ún. másodlagos jogszabályok követnek – a Európa Tanács és az Európai Bizottság által hozott rendeletek (nariadenie – regulation), irányelvek (smernica – directive) és határozatok (ez utóbbiak gyakran csak bizonyos címzettek számára kötelezőek). A sort az ajánlások és vélemények zárják, melyek nem kötelező érvényűek, inkább csak útmutatóként, interpretációs eszközként szolgálnak. Egy közösségi rendelet célja a közösségi jog egységes alkalmazása, ezért általános hatállyal bírnak, és a tagállamokban kötelezően és közvetlenül alkalmazandók. Hatálybalépésükkel automatikusan részévé válnak a tagállamok nemzeti jogrendjeinek (kivéve, ha valamely tagállam nem vesz részt a rendelet elfogadásában). Ha a nemzeti törvény rendelkezése ellenkezik az uniós rendelettel, az utóbbi megakadályozza e nemzeti jogszabály azon paragrafusainak az alkalmazását, melyek ellentétben állnak a rendelet anyagi jogi kitételeivel. Az irányelvek esetében elsősorban a bennük megfogalmazott célok elérése kötelező. Általában át kell ültetni őket a nemzeti jogrendbe (transpozícia smernice) az adott irányelvben megállapított határidőn belül. A közösségi rendeletekhez hasonlóan az átültetett irányelvek is korlátozzák a nemzeti törvényhozók jogköreit azáltal, hogy nem módosíthatják a törvények rendelkezéseit oly módon, hogy azok konfliktusba kerüljenek az átültetett (átültetendő) irányelv célkitűzéseivel.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)