„A jelenlegi helyzetnek Királyhelmec látja kárát!”

A polgármesteri széket Balog József foglalta el. Az addig a városi hivatal előljárójaként dolgozó pedagógust a korábbi polgármester, Nagy Dezső is támogatta. A város első embere a legtöbb szavazatot szerezve szintén tagja lett a képviselő-testületnek. A küldötteknek csaknem a fele korábban is dolgozott a testületben, de Furik Péter, egykori alpolgármester vagy Kalapos Árpád, Nagy Dezső volt asszisztense szintén mandátumot szereztek. Az elmúlt hetekben a honi sajtóban a Bodrogköz központjából azonban aggasztó hírek láttak napvilágot. Egymással szemben álló képviselő-csoportokról, az ülésekről kivonuló (vagy azokat bojkottáló) frakciókról, tiltakozásokról és vádaskodásról, valamint személyeskedésektől sem mentes vitákról szóltak a tudósítások. A településen zajló eseményekről Balog József polgármesterrel beszélgettünk.

Polgármester úr, megmagyarázná, hogy mi történik jelenleg Királyhelmecen?

Az önkormányzati választások után én csakúgy, mint mások még derűlátó voltam. Az akkor kialakult helyzetben joggal feltételeztem, hogy az elkövetkező időszak jóval nyugodtabb lesz majd, mint amilyenek az előző évek voltak. Reménykedtem, hogy a képviselők okulva a korábbi választási ciklus tapasztalataiból, a város gondjait és az itt adódó problémákat konstruktívan próbálják megoldani, és közben a kompromisszumok keresésére is nagyobb hajlandóságot mutatnak majd. A voksolás után deklaráltuk, hogy számunkra Királyhelmec érdekei az elsődlegesek, és a jövőben ennek jegyében kívánunk dolgozni. Persze a kezdetekkor is voltak olyan ügyek, melyeket a képviselők különböző módon ítéltek meg, ám ezek egyike sem tűnt megoldhatatlannak. Az azonban rögtön kiderült, hogy a város alpolgármesterének megválasztása, illetve a főellenőr tevékenysége miatt kialakuló vita rendezése nem lesz egyszerű feladat.

Olyannyira, hogy a képviselő-testület manapság megosztott, a két szembenálló csoportosulás között pedig kibékíthetetlennek tűnő ellentétek feszülnek. Mi lehet ennek az oka?

A Polgári Vonal öt képviselőjéhez – akik a kezdetektől támogattak engem – végül nem csatlakozott Nagy Dezső, a város előző polgármestere. Hogy miért nem lett tagja a Független Képviselők Klubjának, azt nem tudom megmondani. Többször hangoztattuk, hogy mi azt a munkát kívánjuk folytatni, melyet az előző években közösen kezdtünk el. A lakásépítés, az ipari park kialakítása, a város csatornahálózatának továbbépítése mind-mind olyan dolog, melyek most is elsődlegesek számunkra. A Független Képviselők Klubjába egy másik képviselő belépett ugyan, ám ahogy hallom, a megbeszéléseikre nem jár el, és a szavazásokkor sem támogatja a frakciót. ĺgy alakulhatott ki az a helyzet, hogy az egyik oldalon öt képviselő alkot egy csoportot, velük szemben heten állnak, akik valójában két kérdésben igazán egységesek: abban, hogy le kell váltani a város főellenőrét, és abban, hogy Kalapos Árpád nem a megfelelő ember az alpolgármesteri poszt betöltésére.

Ön miért épp Kalapos Árpádot jelölte erre a tisztségre?

Kalapos nemcsak az én jelöltem volt, hanem a Polgári Vonal mandátumot szerzett képviselőié is. A feladat elvégzésére alkalmasnak találtam, hisz négy évig a polgármester asszisztenseként dolgozott, és ebben a munkakörben komoly tapasztalatokra tett szert. Azt is jó elképzelésnek tartottam, hogy az alpolgármester részmunkaidőben dolgozzon, hisz így a mindenkori polgármesternek több ideje jut arra, hogy a különböző tervek megvalósításához szükséges anyagi támogatásokat megszerezze, hogy tárgyaljon, lobbizzon a város érdekében.

A képviselők többsége miért nem támogatta az Ön jelöltjét?

Konkrét kifogásokat sohasem fogalmaztak meg vele kapcsolatban. Pedig kértem őket, hogyha tudnak olyan dologról, ami miatt a jelöltem nem alkalmas a tisztség ellátására, közöljék azt velem. Ilyenről azonban máig sincs tudomásom.

Miért nem született kompromisszumos megoldás? Két alpolgármestere nem lehetne Királyhelmecnek?

Számomra ez a megoldás elfogadható lett volna, ám ezt az ide vonatkozó törvények nem teszik lehetővé.

Mindezek ismeretében furcsa körülmények között – mindössze négy támogató szavazattal –, de mégis megválasztották Kalapos Árpádot alpolgármesternek.

Annak én sem örülök, hogy a megválasztására végül így került sor. Hangsúlyozom azonban, hogy a választás törvényes volt. Az erről szóló előterjesztés szerepelt az előre kiadott programpontok között, és a voksoláskor a testület határozatképes volt. A tanácskozást megelőző munkaértekezleten egyeztettem az elképzeléseimet a képviselőkkel, akiktől ígéretet kaptam arra, hogy támogatják a jelöltemet. Ezért is lepett meg, amikor a tanácskozás napján néhányan jelezték, hogy mégis meggondolták magukat. Az ügymenet módosítására azonban már nem volt lehetőségem. Ha a tanácstagok eljöttek volna a gyűlésre, javasolhatták volna, hogy vegyük le a vitatott programpontot a napirendről. Érthetetlen számomra, hogy miért nem ezt tették. Talán nem is véletlen, hogy így viselkedtek, hisz ebben a helyzetben könnyebb kifogásolni a megválasztás körülményeit, és az alpolgármestert bírálni is egyszerűbb.

A képviselők egy része nemrégiben kezdeményezte a város főellenőrének a leváltását. Miért került erre sor?

Tény, hogy a főellenőr munkájával kapcsolatban már a múltban is fogalmaztak meg kifogásokat a képviselők, és jónéhány dologgal – bár nem tisztem a főellenőr tevékenységének az értékelése – én sem voltam elégedett. A testület a mulasztásokért őt írásbeli figyelmeztetésben is részesítette. Azóta, megítélésem szerint, jobban dolgozik, ám a túlzott aktivitása néha talán már zavaró is. Megjegyzem, az önkormányzat nem fogadta el a főellenőr által kidolgozott idei munkatervet, és alternatívát sem javasolt, csak egy-egy feladattal bízta meg őt. ĺgy számára sem egyértelmű, hogy pontosan mit várnak el tőle a képviselők. Persze a főellenőr visszahívását bármikor kezdeményezhetik az önkormányzat tagjai, ám ha a leváltás indokai nem állják meg a helyüket egy későbbi munkajogi per során, a városnak komoly kártérítést kell majd fizetnie. A leváltás körülményeiről megkérdeztem jónéhány polgármester kollégámat, akik úgy tájékoztattak, hogy Szlovákiában eddig egyetlen elbocsátott főellenőr sem vesztett munkajogi pert. Ez talán elég okot adhatna az óvatosságra.

Az elmúlt fél évben milyen eredményeket tudtak elérni?

Az alacsony komfortfokozatú lakások és a bérlakások építésének ügye abba a szakaszba jutott, hogy az építkezés belátható időn belül elkezdődhet. A két beruházás összesen 32 millió koronából valósul meg. Folytatjuk a Mécs László utca csatornázását, a Kossuth utcában két bérház tetőszerkezetének felújítását végezzük el. A kulturális élet is megélénkült az utóbbi időben, nemrégiben ért véget a II. Színházi Tavasz elnevezésű fesztivál a városban. Előrelépés történt az ipari zóna ügyében, hamarosan hozzáláthatunk a terület tulajdonjogi kérdéseinek rendezéséhez.

Az utolsó önkormányzati ülés félbeszakadt, mert kivonult róla a Független Képviselők Klubjának négy tagja. A megismételt ülésre viszont épp azok a tanácstagok nem jöttek el, akik kérvényezték annak összehívását. Mi várható az elkövetkezőkben?

Június 20-ig biztosan összehívok egy rendkívüli tanácskozást, hiszen az oktatási intézmények ésszerűbb működtetésének ügyében döntést kellene hoznunk. Remélem, erre már eljönnek a képviselők. Ha az is meghiúsulna, akkor mindegyikükkel megpróbálok személyesen egyeztetni. A jelenlegi helyzetnek ugyanis csak a város látja kárát. Bízom abban, hogy előbb vagy utóbb mindenki jobb belátásra tér. A kompromisszumok megtalálása közös érdekünk.