A gyermekekre is gondol a bajcsi Csemadok

A bő 1200 lelkes község egy majorságból nőtte ki magát faluvá. A 60-as és 70-es években éltek itt a legtöbben, hiszen akkoriban rendszeresen több mint 1400 lakost tartottak nyilván a településen. A helyi Csemadokot vezető Pogány György úgy emlékszik, ez volt a szervezet tevékenységének a csúcsidőszaka, amely azonban már a rendszerváltás előtt hanyatlásnak indult. A bajcsi Csemadok ugyan nem szűnt meg, de 2014-ig Csipkerózsika-álmát aludta. Ebben az évben költözött haza a községbe annak szülöttje, Horváth Tibor, aki György szóhasználatával élve nagyon „falucentrikus” volt, s ennek volt köszönhető a Csemadok újjáéledése is. Horváth Tibornak sajnos nem volt sok ideje a helyi művelődés felvirágoztatására: 2017-ben súlyos betegség következtében elhunyt. Ezt követően vette át a szervezetet a Pogány-házaspár.

Rendszeres programok

A járványt követően idén ismét rendes évet tudhatnak maguk mögött. Első rendezvényük a március 15-i megemlékezés volt a római katolikus templom melletti kopjafánál, ahol a helyi fiatalok szavaltak verseket. A bajcsi önkormányzat támogatásával májusi bált, majd gyereknapot tartottak, a búcsú napján pedig kiállítást szerveztek, amelyeket a helyiek mutatták be hobbitevékenységük eredményeit. Végül megemlékeztek a Szent István-napról is.

A Pogány-házaspár úgy látja, azok a rendezvények mozgatják meg jobban az embereket, amelyek a gyerekről szólnak: ilyenek például a Mikulás- vagy a gyereknap, amelyek során interaktív módon vonják be a kicsiket különböző kézműves foglalkozásokba.

Legfontosabb támogatójuk az októberben leköszönt bajcsi polgármester, Virág Ottó volt, ill. a mindenkori képviselő-testület, akik például rendszeresen állták a rendezvényeik szervezési és anyagköltségeit. Van ugyanakkor saját bevételük is, ilyen a bálokból, a tombolából befolyó nyereség, amelyet a helyi cégek szoktak támogatni.

Tagság és nyitás

Jelenleg 20-25 aktív taggal rendelkeznek, ám mint sok más Csemadok-szervezet, nekik is gondjaik adódtak a tagság korfájával. „Egy nagy problémánk van. A tagságunk nagyon elöregedett, ami főleg nagyon aranyos asszonykákól áll, számíthatok rájuk. Ha bármi van, jönnek, csinálják. Ha bejelentem a hangosbeszélőn, hogy a Csemadokban várom őket négy órára, akkor jönnek“ – fejti ki Pogány Olga alelnök, aki azonban azt is hozzáteszi, van 4-5 oszlopos fiatal tagjuk is. Czirok Tímea például a grafikai, informatikai hátterét biztosítja, Kajan Kornélia pedig a gyerekfoglalkozásokra összpontosít. Remélik, közülük valaki majd át tudja venni később a szervezői munkát.

A Bajcshoz hasonló méretű településeken az életminőséget meghatározó nagyon fontos tényező a helyi kultúrélet. Noha papíron a község több mint fele már szlovák nemzetiségű, ill. nincs magyar nyelvű oktatás sem, a Csemadok munkájának köszönhetően van bajcsi magyar művelődés. A Pogány-házaspár ugyanakkor úgy látja, helyi közösségben kell gondolkodni, s a jövőben meg kell szólítaniuk a szlovákokat is. „Az embereket be kellene vonzani, s úgy gondolom, nem maradhatunk ott, hogy csak a magyarokkal foglalkozunk. Nekünk mindenkit meg kell szólítani. Az az ötletem, hogy olyan műsort kell létrehoznunk, amelyben mindenki részt vehet“ – mondja Pogány György. A hasonló magyar-szlovák együttműködésre a közelmúltban akadt már szép példa is. Az idősek – akik javarészt magyarok – tiszteletére előadott műsor során a szlovák óvodások közül volt, aki magyar szöveget adott elő számukra.