A bodrogközi teknősök életét is befolyásolja a szárazság

A Tajba Nemzeti Természeti Rezervátum közel harminc hektáron terül el, mintegy 3 kilométer hosszú és átlagosan 150 méter széles vízfelülettel. 1966-ban felkerült a védett természeti rezervátumok listájára, de az utóbbi évtizedekben véghezvitt beavatkozások, valamint a klímaváltozás miatt a kiszáradás fenyegeti. A bodrogközi születésű Horváth Enikő szerint a mocsári teknősök is veszélyben vannak. „A legnagyobb veszély igazából a természetes élőhelyüket fenyegeti. A szárazság már az előző évek során is szemmel látható változásokat hozott, azonban az idei év azért is érdekes a teknősök szempontjából, mert tavaly szinte teljesen kiszáradt a Tajba. Mivel a terület egyik folyóval vagy állandó vízforrással sincs közvetlen összeköttetésben, a víz szintje az egész éven lehulló csapadék mennyiségétől függ. A Tajba azon része, amelyben még most is víz van, nagyon messze van attól a területtől, ahol a teknősök a legintenzívebben költenek. Óriási távot kell megtenniük a szárazföldön, hogy lerakhassák tojásaikat, és ez nagyon megterhelő számukraˮ – nyilatkozta lapunknak Horváth Enikő. A doktorandusz elmondása szerint a megfigyelés március és június között éleződik ki, a teknősök ekkor a legaktívabbak. Kollégáival ilyenkor szinte minden nap a terepen vannak, persze vannak olyan teknősök is, amelyeket korábban jeladóval szereltek fel, így azokat égész éven nyomon tudják követni.

Tízszer kevesebb teknős

„A félelmünk sajnos beigazolódott, ugyanis míg tavaly ilyenkor több mint tíz nőstényt figyeltünk meg tojásrakás közben, idén csak kettőt találtunk. A kettő közül az egyik az volt, amelyikre korábban jeladót szereltünk. Már három éve figyeljük, ezért többek között azt is megtudtuk, hogy idén egy hétig tartott, amíg eljutott a költőhelyre. Ez rengeteg idő, pláne hogy az út túlnyomó részét a víz hiánya miatt a szárazföldön tette meg. Persze az is lehetséges, hogy a teknősök más területet találtak a költésre, de az sem kizárt, hogy a víz hiánya miatt nem tudtak hol áttelelni és annyira megcsappant a számuk, hogy a nem megfelelő feltételek miatt idén nem tudnak tovább szaporodniˮ – magyarázta a doktorandusz, aki úgy véli, hogy a teknősök szaporodása negatív irányba halad. A Tajbában az elmúlt évek során szemmel láthatóan megcsappant a víz. Míg néhány hónappal ezelőtt még csónakázni tudtak rajta, most már bakancsban is úgy átgázolnak a területen, hogy nem lesznek vizesek. „Az is nagyon aggasztó, hogy a falubeliek sem jelentették, hogy valahol teknősöket láttak volna. Az előző évek során mindig találtak párat, de idén egyet sem. Engem személy szerint az tenne boldoggá, ha beindulna egy kommunikáció az állami szervek és az itteni helyzettel foglakozó szakemberek között. A megoldást a Tajba vízzel való feltöltése jelentené, de nemcsak rövid távon, ahogy azt néhány hónappal ezelőtt láthattuk, hanem hosszú távon is. Erre a közeli Bodrog folyó jelenthetne megoldást, egy állandó összeköttetés sokat segítene a Tajba vízellátásábanˮ – mondta a doktorandusz.

Állandó szélmalomharc

Ahogy azt Matej Repel, a Kelet-szlovákiai vízi madarak nevű projektet vezető Szlovákiai Madártani Társaság koordinátora az Új Szónak március végén elmondta, az elmúlt években tapasztalt extrém szárazság miatt néhány kivételtől eltekintve szinte az összes bodrogközi mocsár teljesen kiszáradt. „2019 őszén a Tajba egy részébe is vizet szivattyúztunk, idén márciusban pedig a Szentmáriához közeli pálföldi kanálisból szivattyúztuk át a vizet. A vizet a Bodrog és a Latorca folyókból kaptuk, melyet szivattyúk segítségével a falu határában található Pap-tó kiszáradt medrébe pumpáltunk át. A szárazságból eredő gondok nem az utóbbi évek során keletkeztek, hanem a múlt évszázadban, amikor a különféle vízgazdálkodási beavatkozások során szinte teljes mértékben lecsapolták a síkságot. A szóban forgó területek évről évre kiszáradnak, ezért valóságos szélmalomharcot folytatunk a természettel. Idén a Bodrogközben hat területet csapoltunk fel vízzel, egy-egy kiszáradt mederbe több százezer köbméternyi vizet pumpáltunkˮ – nyilatkozta korábban lapunknak Repel.

25 éves folyamat

Stanislav Danko, a Tajba megfigyelésével 25 éve foglalkozó Fauna Carpatica Polgári Társulás elnöke is alátámasztotta azt a tényt, hogy a mocsári teknősök sokkal rosszabb körülmények között élnek, mint bármikor korábban. „A teknős igazából egy olyan faj, amely addig ragaszkodik egy adott területhez, ameddig azt a körülmények engedik. A Tajba állapota mindig változó volt. Egyszer sok víz volt benne, máskor kevesebb, azonban az utóbbi időkben szinte már teljesen kiszáradt. Ha rövid időn belül nem avatkozunk be, lehet, hogy már túl késő lesz. Az egészben az a legrosszabb, hogy a teknősök élőhe- lyén egyre kevesebb a víz, ami a tojásrakást is jócskán megnehezíti. Annak ellenére, hogy idén csak egy-két teknőssel találkoztak a kollégák, felméréseink szerint továbbra is néhány száz darab tartózkodik a térségbenˮ – zárta Stanislav Danko.