A 2019-es év legfontosabb eseményei a Csallóköztől egészen a Bodrogközig

Júniusban elkezdődött a bősi vízerőmű nagyszabású rekonstrukciója. Három év alatt 150 millió euróból modernizálják a két zsilipkamrát. Ha befejezik az Európai Unió támogatásából finanszírozott munkát, gyorsabban haladhatnak át a hajók a zsilipkamrákon, folyamatosabb és biztonságosabb lesz a közlekedés a Dunán. A Katka I és a Katka II mérő-, illetve jelölőhajó a hajósok jobb tájékozódását segíti. 

Tiszta levegőt követelnek
Nyár közepén a belügyminisztérium mérései is bebizonyították, hogy valami bűzlik Ollétejed környékén. A tárca speciális laboratóriumának mérései szerint a káros anyagok mennyisége a levegőben meghaladta az egészségügyi határértéket, és rámutatott, hogy a Dron gumifeldolgozó üzem a szennyezés forrása. A lakosok augusztus 29-re tiltakozást hirdettek a gyár tevékenysége ellen, több százan vettek részt a megmozduláson. Az üzem tevékenységét a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet vizsgálja, felmerült az is, hogy korlátozhatják a Dron működését. 

Čaputová a Csallóközben
„Fontos küldetés, hogy a kisebbségek tagjai otthon érezzék magukat Szlovákiában. Ennek eléréséhez állandó párbeszédre van szükség, valamint arra, hogy legyen türelmünk megismerni és megérteni egymást” – fogalmazott Zuzana Čaputová köztársasági elnök november végi dunaszerdahelyi és kisudvarnoki látogatása után. Dunaszerdahelyen Hájos Zoltán polgármester, valamint a helyi szervezetek képviselői fogadták az elnököt, aki egy rövid séta után független értelmiségiek csoportjával beszélgetett a Kortárs Magyar Galériában. Kisudvarnokot egyedülálló ritkaságként jellemezte az elnök, aki a kisiskola diákjait is köszöntötte. Németh Ilona képzőművész, Zuzana Čaputová tanácsadója kiemelte, hogy Nagyszombat megyében először a Csallóközbe vezetett az elnök útja. 

Példaértékű összefogás
Óriási segíteni akarásról és emberségről tett tanúbizonyságot a csallóközi közösség, amikor november közepén öt nap alatt összeadta a 61 500 eurót, mely Herceg Dávidka műtétjére kellett. Dávidka áprilisban jött világra, veleszületett súlyos szívrendellenességgel. Héthetesen életmentő műtéten esett át, amely ideiglenesen stabilizálta a szív- és keringési elégtelenséget. A kisfiú szívének jobb kamrájában van az aorta, aminek a bal kamrában kellene lennie. A közösségi médiában jótékonysági licitet indítottak. Az összefogásnak köszönhetően a kisfiút a felső-ausztriai Linzben levő gyermekkardiológián műthették meg. Állapotáról lapunk is igyekszik beszámolni. 

Épül az új Duna-híd
December 3-án helyére került az utolsó pályaelem is az új komáromi Duna-hídon, s ezzel „összeértˮ a folyó két partja. A konstrukció alapkövét 2017. október 17-én tették le. Az építkezés utolsó fázisaira a következő hónapokban kerül sor, míg a híd átadása 2020 májusának végéig várható. A híd megépítésének költsége meghaladja a 91 millió euró eurót. A pilon Duna-fenéktől számított magassága 118 méter, amelyből 98 méter magasodik a víz fölé. Az acélkonstrukció össztömege 7180 tonna, amelyhez még hozzá kell számítani a 320 tonnás kábeleket. A híd várhatóan tehermentesíti a 19. század végén épült Erzsébet hidat.

Közlekedési káosz
A komáromi Vág-híd állapota gyakorlatilag év közepe óta mindennapos téma a városban. A hétfokozatú veszélyeztetettségi skálán hatos besorolást nyert konstrukció állapota kritikussá vált, ezért ősszel súlykorlátozást vezettek be rajta, miután lemarták a felső aszfaltréteget is. A Vág-híd a város egyetlen keleti bejárata Párkány és Érsekújvár felől. Az intenzív forgalom és az útpálya javításai miatt ősszel többször torlódások alakultak ki, emiatt a környékbeli lakosok petíciót indítottak, illetve tüntettek is a helyszínen. Már megkezdték a híd aládúcolását, 1,3 millió euróba kerül a munka, amelyet a következő hetekben-hónapokban fejezhetnek be. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint 2020-ban eldőlhet, hogyan oldják meg a híd lepusztult állapota miatt kialakult közlekedési helyzetet. Elképzelhető, hogy teljesen felújítják a meglevő hidat, viszont azt sem lehet kizárni, hogy egy új híd megépítésének ára előnyösebb lenne és az élettartama is hosszabb lenne.

Párkányi végtelen történet
2019 egyik legfontosabb, máig húzódó önkormányzati ügye a Párkányba tervezett hulladékerőművel kapcsolatos. A képviselő-testület 2018-ban úgy változtatta meg a város hosszú távú területrendezési és -fejlesztési tervét, hogy az ipari park területén megtiltott bármiféle hőkezelésen alapuló eljárást. A városatyák – mondván, hogy semmilyen más, legitim eszközük nincs arra, hogy megakadályozzák a hulladékerőmű Párkányba telepítését –, ezt a döntést hozták. Azt is tudni kell, hogy Eugen Szabó polgármester és néhány képviselő már a döntés előtt figyelmeztetett arra, hogy a határozat szövege túl általános, pontatlan és jogi bonyodalmakhoz fog vezetni, épp ezért ő nem is írta alá. A testület többsége viszont arra hajlott, hogy az emberek egészsége mindennél fontosabb, a közérdek és a közjó minden másnál előbbre való, tehát csak akkor változtatják meg a tiltó határozatot, ha a bíróság kötelezi őket erre. Az ominózus általános érvényű városi rendeletet viszont az érsekújvári járási ügyész szabálytalanságokra és törvénytelenségekre hivatkozva tavaly megóvta, de az önkormányzat továbbra is ragaszkodott a döntéshez. Az idei januári önkormányzati ülésen Ján Oravec képviselő azt javasolta, hogy vegyék figyelembe az ügyésznő javaslatait, és dolgozzanak ki egy alternatív anyagot, amely rendezné az ügyet, ám a javaslatát szintén nem vették figyelembe. A Nyitrai Kerületi Ügyészség ezek után a járási ügyész indítványára hivatalból, szolgálatilag emelt vádat a párkányi határozat ellen, az ügy jelenleg bírósági szakaszban van. 

A kultúra fővárosa
Január 23-án 19 órakor a császári-királyi lovardában ünnepélyesen megnyitják az egész éves, rendkívül gazdag rendezvénysorozatot, mellyel Érsekújvár az ország kulturális fővárosa lesz egy évre. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere és Pavel Strážay, a Lég(új)vár projekt programigazgatója júniusban a Béke moziban ismertette a győztes projektet, illetve azt, milyen sokszínű kulturális programmal mutatkozik be Érsekújvár a Kultúra Városa 2020 győzteseként. A Vzdušné zámky, magyarul Lég(Új)vár projektben harmincnyolc szervezetet szólított meg a város. Az önkormányzat a felkészülésre 10 ezer, a megvalósításra 300 ezer eurót pályázott meg, és húszszázalékos önrészt vállalt. A magyar közösség tagjait is megszólították, jövőre a Kassák-napok izgalmas programot ígér. A Lég(Új)vár projekt mindenki számára hozzáférhető és megtekinthető az önkormányzat honlapján. Szokatlan helyszíneket is választottak egy-egy kulturális eseménynek, zajlanak rendezvények a fák közt, a vasútállomáson, az óvodában, lepusztult ipari épületek hangárjaiban, lakótelepi házak bejáratában. Hét programot szerveznek a zsidó kultúra népszerűsítésére. A tervek között szerepel az animációs alkotások, könyvillusztrációk bemutatása és a könyvtárak népszerűsítése. Az Akkor Érsekújvárban ciklusban régi érsekújváriakat szólaltatnak meg a szervezők, a látogatók a ma már nem létező vár bástyáinak útvonalán izgalmas történelmi sétát tesznek. Teret kapnak az ifjú érsekújvári alkotók és színjátszók, a császári-királyi lovardában bemutatkoznak a helyi kórusok. A Gondolkodás fesztiváljának résztvevői elmélyülhetnek a filozófia rejtelmeibe. Lesz újrahasznosítási vásár, farsangi felvonulás és jógázás a parkban. 

Savas támadás 
Borzalmas tragédia rázta meg a Nyitra-parti lakótelepen, a Folyóparti utcában élőket, ahol április 12-én egy 39 éves, kutyáját sétáltató asszonyt savval öntött le ismeretlen tettes. A megtámadott nő, aki maga hívott segítséget, az Érsekújvári Egyetemi Kórházba szállították, a kórházban belehalt a sérüléseibe. Arcát ismeretlen maróanyaggal öntötték le. A maróanyag olyan súlyos károsodást okozott, hogy a beteg belehalt a sérüléseibe. A rendőrség az ügyben nyomozást indított. A megtámadott nő egyedül nevelte gyermekét, évekig külföldön élt. A szomszédok elmondása szerint nem abban a bejáratban lakott, ahol az eset történt. Nagy volt a felbolydulás a városban, Jozef Tököly városi rendőrparancsnok elmondta, a környéken levő iskolák igazgatói, a szülők és a lakótelepen élők is kétségbe voltak esve. Tököly szerint szó sincs arról, hogy valaki hajnalonként megvárná a kutyákat sétáltatókat, és minden ok nélkül megtámadná őket. A maróanyaggal leöntött, életét vesztett nő ügyét a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság vette át, több járással együttműködve dolgoztak az ügyön, a tettest, illetve a lehetséges megbízót továbbra is keresik. 

Féléves káosz a városban
Júliustól december derekáig tartott a hídzárlat Érsekújvárban a Tatárik Emil-strandnál levő hídon, amelynek a felújítása eredetileg őszig tartott volna. Időközben kiderült, a híd rendkívül rossz műszaki állapotban van és több javítást igényel. Megerősítették, felújították az útburkolatát, szigetelését és vízelvezető rendszerét. Érsekújvárban korábban is gyakoriak voltak a forgalmi dugók, amit az úgynevezett zöld hullámmal, a városi fénylámpák összehangolásával próbáltak gördülékenyebbé tenni. Miután lezárták a hidat, azok a kamionok is a városon haladtak át, amelyeknek a célállomása nem a járási székhelyen volt. A művészeti alapiskolához alig tudtak behajtani a szülők és a körzeti munkahivatalnál levő kereszteződésnél sem minden gépkocsi jutott át zöld jelzéskor. A reggeli és délutáni csúcsforgalomban mintegy fél órát várakoztak a kocsisorban az utasok. A Kauflandnál levő hídnál időnként rendőröknek kellett irányítani a forgalmat. A hidat a tesztelés után december 13-án nyitották meg újra, üzemképes állapotban van, elbírja a teherforgalmat. Érsek Árpád közlekedési miniszter szerint hivatalos átadásra akkor kerülhet sor, ha minden tervezett munkát elvégeztek, ami tavasszal várható. Érsekújvár vezetése és a lakosok a napokban kezdték meg az aláírásgyűjtést, petícióban tiltakoznak a folyamatos közlekedési káosz miatt, a megoldást az elkerülőút megépítésében látják. 

A polgármester nem bűnös
Március végén zárult le Peter Paška, Galánta polgármesterének pere. A Nagyszombati Kerületi Bíróság négy év után felmentette őt a gazdasági visszaélés kísérletének vádja alól, Peter Aštaryt, a város korábbi főépítészét pedig 18 hónapos feltételes szabadságvesztésre ítélte. A város 2014-ben 2,4 millió euró európai uniós támogatást kapott a neogótikus kastély felújítására, majd a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) szinte közvetlenül a támogatás odaítélése után, 2014 októberében kezdett nyomozást a közbeszerzési eljárás során felmerült visszaélés ügyében, mivel felmerült a gyanú, hogy a városi hivatalban megpróbálták befolyásolni a rekonstrukció építésvezetőjének kiválasztására kiírt közbeszerzési pályázatot. A NAKA 2015 tavaszán Peter Paška polgármestert letartóztatta, további három személy, Peter Aštary korábbi főépítész, Ján Poľakovský, a városi hivatal korábbi vezetője és Ladislav Maťašovský korábbi polgármester ellen vádat emeltek. Paškán kívül tavaly mindhárom vádlottat elítélte a  Galántai Járásbíróság. A Nagyszombati Kerületi Bíróság március 28-án felmentette az egykori és a jelenlegi polgármestert, valamint a korábbi hivatalvezetőt, mivel a bizonyítékok alapján nem lehetett egyértelműen kijelenteni a vádlottak bűnösségét. Egyedül Peter Aštaryt ítélték el. A bíróság szerint az egykori főépítész készítette elő az építésvezetői funkcióra jelentkezők ajánlatait, befolyásolta a városi hivatal alkalmazottait, hogy ő kapja meg a megbízatást. 

Leégett az osgyáni kastély
Október 3-án késő délután kapott lángra a rimaszombati járásbeli község reneszánsz kastélyának tetőszerkezete. A 40x40 méter alapterületű, évek óta elhanyagolt épület tetőszerkezete fél óra alatt vált a tűz martalékává. A keletkezett kárt 300 ezer euróra becsülték. A reneszánsz kastély Osgyán legjelentősebb műemléke. A 17. században itt született Korponay Jánosné Géczy Julianna, a Jókai Mór regényéből ismert lőcsei fehér asszony. A kastély besztercebányai tulajdonosa pályázatot nyújtott be a kulturális minisztériumhoz a tetőszerkezet helyreállítására, mely 560 ezer eurót tehet ki. Adrian Polóny, a kastély tulajdonosának képviselője a hír tv-nek azt mondta, nem akarják olyan állapotban hagyni a kastélyt, amilyenben évekig volt. A tervek szerint kulturális és közösségi központot alakítanának ki benne. 

Sertéspestis keleten
Az afrikai sertéspestis július utolsó hetében ütötte fel először a fejét az ország keleti részében. A vírussal fertőzött legelső házi sertést július 25-én találták a tőketerebesi járásbeli Örös település egyik tenyészetében. A községben az összes házi sertést leölték. A leölt állatokból mintát vettek, azonban a tesztek mindegyike negatív volt. Ezt követően a környező településeket, köztük Szőlőskét, Ladmócot, Zemplént, Bodrogszerdahelyt, Bodrogszentmáriát, a Radhoz tartozó Körtvélyest, Bodrogszentest, Szomotort, Nagygérest, Kisgérest, Perbenyiket, Borsit, Bárit, Bodrogszögöt és Csarnahót is a megfigyelési körzetbe sorolták. Hetekkel később az Öröshöz közeli Kiskövesden is parancsot adtak a sertések leölésére. Időközben a környező településekhez tartozó vadásztársulatok megkezdték a vaddisznók azonnali kilövését, a vírust az egyes települések között a vadállomány terjeszthette. Október elején a Kassához közeli, illetve a szlovák –magyar államhatár menti településekhez tartozó erdőterületeken belépési tilalmat rendeltek el. Miután sikerült stabilizálni a járványhelyzetet, és megállítani a vírus terjedését a házisertés-tenyészetekben, az Európai Bizottság decemberben visszavonta a korábban elrendelt szigorú korlátozásokat. Ez egyebek mellett azt is jelentette, hogy az érintett területeken levő tenyészetekből származó sertéshúsra ismét rányomhatják az EU egész területén érvényes ovális bélyegzőt, ami jelentősen megkönnyíti a sertéshús értékesítését és a sertéskereskedelem működését. Szlovákia területén valójában csak két járásban fordult elő a betegség, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban. Házisertés-tenyészetben utoljára augusztus 19-én regisztrálták a betegséget. Azóta csak vaddisznók fertőződtek meg. Az agrártárca decemberi jelentése alapján 29 fertőzött vaddisznót tartanak nyilván, a környező országokhoz képest ez a szám elenyésző. A vadászidény kezdete óta 54 373 darab vaddisznót lőttek ki, 13 343 darabbal többet, mint egy évvel ezelőtt. Az intenzív vadászat folytatódik. A környező országokban idén több mint 1840 házi sertés kapta el a betegséget, így a sertéspestissel megfertőzött állatok száma már közel 7500-ra tehető.