35 milliós nyereséggel számolnak

A kiadások között jelentős tétel a városi tömegközlekedési vállalat támogatása, mely idén 418,5 millióval számol, főként az elégedetlen sofőrök „nyomására”. Az útjavításokra és -karbantartásra csupán 118 millió jut az igényelt 270 millió helyett, ám az összeg így is hétmillióval meghaladja a tavalyi juttatást. A város útjainak téli karbantartására idén 25 milliót áldoznak majd. A városi rendőrség 80 millióból gazdálkodhat, a főépítészi hivatalt 14 millió illeti meg. Külön tétel idén az euróra való átállás, mely nyolcmillióval terheli meg a költségvetést, a város tervei az európai kulturális fővárost illetően pedig újabb 8,5 millióval növelik a kiadások összegét. Az állatkertnek 23 millió jut. A kultúra és oktatásügy azonban néhány millióval kevesebbet kap, mint amennyit szeretne. A bevételeknél az adókon és az épületek bérbe adásán kívül csaknem 212 millióval számolnak az épületek, lakások, közlekedési eszközök és telkek eladásából.

A pozitív szaldós költségvetés nem idei vívmány, már tavaly is ezzel büszkélkedhetett a város. Ám az elmúlt tíz évre visszanézve voltak nehéz időszakok, amikor össze kellett húzni a nadrágszíjat. A város „takarékos üzemmódjáért” sokan Rudolf Schuster volt főpolgármestert okolják, aki annak idején sok megkérdőjelezhető döntést hozott, és mértéktelenül költekezett. Kassa 2001-re 2,2 milliárd koronás adósságot halmozott fel, amiből nem volt könnyű kilábalnia. Utolsó kincseit is elkótyavetyélte volna a helyzet megoldásának érdekében, ám a 15 ezer hektáron fekvő gazdasági erdőkre végül nem talált megfelelő vevőt, ezért annak a város maradt százszázalékos tulajdonosa. Az 580 milliós kormányhitel segített a szorult helyzeten. A kassai városvezetés, élén Zdenko Trebuľával ezért a hő- és melegvízvezeték-rendszert kínálta fel fedezetként az államnak, melynek összértéke meghaladta a 640 millió koronát. Még 2001-ben jelentős értékben sikerült ingatlanokat eladni, az olasz többségi tulajdonú KOSIT Rt. pedig 200 milliót fizetett a városnak a hulladékégetőért.

A tartozás törlesztéséhez hozzájárultak a spóroló városrészek is, valamint a magisztrátus dolgozóinak létszámcsökkentése. A kabinettől kapott 580 millió koronás hitelt eredetileg 5 százalékos kamatra nyújtotta a kormány, 15 éves visszafizetési idővel. A kamatot 2005-ben négy százalékra csökkentették.

2002 végén az adósság még mindig 1,6 milliárd korona volt, ezért a takarékosság továbbra is rányomta bélyegét a város fejlődésére. A 2003-as költségvetésben az előző évinél nagyobb állami támogatásban részesült az egészségügy, a szociális szféra, valamint az oktatásügy, ám luxusjellegű kiadásokra továbbra sem jutott pénz. A város nem gondolhatott a zöldövezet bővítésére, új lakások építésére, vagy a tömegközlekedés korszerűsítésére.

2004-ben Kassa hosszú lejáratú hitelt vett fel egy banki konzorciumtól, a pénz döntő többségét, 865 milliót az eddigi kölcsönök törlesztésére fordította. A Dexia bank 475,8 milliót, a Tatra banka és a Szlovák Takarékpénztár egyaránt 194,6 milliót hitelezett. A kölcsönt húsz év alatt kell visszafizetni. Az összeg egy részét az iskolák és óvodák adósságainak törlesztésére és a téli stadion felépítésére fordították.

A csődhelyzet közeléből tehát a város két évnyi komoly takarékoskodással, vagyona egy részének pénzzé tételével és a felvett hitelekkel viszonylag kiegyensúlyozott anyagi helyzetbe került, így az elmúlt két évben már fellélegezhetett. Számos külföldi befektető is megjelent Kassán. A város a szakértők szerint most hatalmas fejlődésnek néz elébe, szállodák és lakóházak épülnek, és egy új városi sportcsarnok is kiemelkedik majd a földből.

A csaknem tíz éve keletkezett több mint kétmilliárdos tartozásból mostanra 1,1 milliárd korona maradt. A kilábalás nyilván elég önbizalmat adott a jelenlegi városvezetésnek is. A város a közeljövőben újabb hitelt akar felvenni különböző beruházásokra.