330 éve kezdődött a törökök visszaszorítása Magyarországról

330 éve Párkány és Esztergom felszabadításával kezdődött a törökök visszaszorítása Magyarországról. Egyes források jelentősebbnek tartják a párkányi csatát, mint az ezt megelőző bécsi diadalt. Bécs felmentése után az udvar békét akart kötni a törökökkel, Sobieski János lengyel király azonban a törökök nyomába eredt, és Esztergom felmentésére indult. Sobieskit és katonáit Párkánynál erős török csapatok támadták meg. Kétezer lengyel katona esett el. Másnap érkezett Lotharingiai Károly herceg serege. Segítségükkel a felmentő sereg 28 ezer fősre duzzadt, és megsemmisítő csapást mértek a törökökre. Az esztergomi várat Ibrahim pasa 1683. október 28-án adta fel. Ezzel véget ért Esztergom török megszállása, és megkezdődhetett az ország török uralom való végleges felszabadítása.

A tegnapi párkányi koszorúzás védnöke a lengyel, a magyar és a szlovák külügyminiszter volt. A megemlékezésen rövid beszédet mondott Henryka Mosciska-Dendys, a lengyel külügyminisztérium helyettes államtitkára, Prőhle Gergely, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára és Stanislav Vallo szlovák megbízott. Az ünnepség délután Esztergomban folytatódott, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeumában nyílt kiállítás a párkányi csata és Esztergom felszabadításának emlékére. Az Erzsébet-parkban lengyel, magyar és szlovák hagyományőrzők elevenítették fel a 330 éve történt eseményeket.

Ma 14 órakor a Limes Anavum Regionális Honismereti Társulás rendezésében ünnepi szentmisét és koszorúzást tartanak Párkányban. A szentmisét Kiss Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrálja. Ünnepi beszédet mond Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár és Szesztay Ádám stratégiai főosztályvezető. A párkányi városi múzeumban a párkányi csata emlékére nyílt kiállítás is megtekinthető.