Reális célkitűzések

A mezőgazdasági termelés az ország gazdasági fejlődésének egyik alapköve, noha jelenleg a fejlesztéséhez egyáltalán nem kedvezőek a feltételek. Az utóbbi évek aszályos időjárása, főleg 2000. esztendőben észlelt csapadékhiány jelentős mértékben negatívan befolyásolta a növénytermesztés mennyiségi és minőségi mutatóit, ugyanakkor a tavalyi évben sem voltak optimálisak a termesztési feltételek. Az idei tavasz időjárása úgyszintén kedvezőtlenül hatott a növényállományok fejlődésére, a meggyengült állományt gombás és vírusos betegségek is károsították. Ennek következtében nagyon sok helyen ki kellett szántani az őszieket, s a tavaszi árpák növekedése is kárt szenvedett. A csapadékhiánytól leginkább a kelet-szlovákiai síkság szenved.

Az EU előcsatlakozási tanácskozások során a kvóták tekintetében a lehető legkedvezőbb pozíciókat szeretnénk kiharcolni. Ennek érdekében dolgozta ki az ágazatvezetés a legfontosabb növényfajták, a gabonafélék, olajosok, burgonya, cukorrépa fejlesztési koncepcióit.

Az ágazat termelési színvonalának értékelésekor megállapítható, hogy a műszaki ellátottság szintje fokozatosan javul. A piacon elegendő és megfelelő minőségű választék van vetőmagból, színvonalas a vegyszerkínálat és a gépkínálat is. Mindez azonban elsősorban a piacon jelen levő külföldi cégek kínálatának köszönhető, ugyanakkor a termékeket az anyaországuk árszínvonalán forgalmazzák. Az említett kínálat a szlovákiai agrártermelők számára azonban nagyon nehezen elérhető, mivel nemcsak a szabad felhasználható saját pénzforrásaik hiányoznak, hanem a kedvezőbb kamatú fejlesztési hitelek is.

Mindezen tényezők ellenére fokozatosan érvényesülnek a növénytermesztési ágazat fejlődésének pozitív tendenciái mind a termésmennyiség, mind pedig a termékek minőségének alakulásában. Az elmúlt időszak eredményei – noha a két évvel ezelőtti aszályos esztendő sokat rontott a kedvező kilátásokon – azt mutatják, hogy a növénytermesztési ágazat fejlesztési koncepciója által 2005-ig megfogalmazott célok reálisak.

Gabonafélék

A legfontosabb stratégiai jelentőségű növények nálunk a gabonafélék. Ezek mérlege a fejlesztési program célkitűzéseihez viszonyítva negatív, mivel az említett aszályos év negatívan befolyásolta a hozamokat. 2000-re a fejlesztési program 3,547 millió tonna gabona előállítását tűzte ki célul, az aszálynak köszönhetően azonban csupán 2,2 millió tonna termett. A hiányt nemcsak a kisebb vetésterület (843 ezer hektár helyett 812 ezer ha) hanem elsősorban az alacsony terméshozamok (átlagosan 2,7 t/ha) okozták. Az egyes gabonafélék közül a legnagyobb terméskiesést az árpatermesztésben mutatták ki, itt a tervezett mennyiségnek csak a 44 százalékát sikerült betakarítani, a kukorica hozama a tervezettnek az 58 százaléka, a rozsé 67 százaléka, a búzáé 72 százaléka volt.

A 2001. esztendő a gabonatermesztésben jelentős mértékű hozam- és minőségnövekedést hozott. Ebben az évben a betakarított gabona összmennyisége csaknem elérte a program által tervezett éves mennyiséget (a tervezett 3,734 mil. tonna helyett 3,459 mil. tonna). Ehhez elsősorban a kedvezőbb környezeti és légköri feltételek mellett az ágazati termelés fokozottabb támogatása is nagymértékben hozzájárult, amelynek keretében az aszálykárok mérséklésére folyósított támogatás hangsúlyozottan a jó minőségű vetőmagok vásárlására irányult. A javulás ellenére nem lehetünk elégedettek, mivel a talajok alacsony termőképessége és tápanyagpótlási szintje továbbra is komoly problémát jelentenek. A gabonafélékben az NPK tartalmú műtrágyák optimális 140 kg/ha-os adagja helyett nálunk például átlagosan csak 85 kg-ot használunk. A tavalyi eredmények azonban azt mutatják, s ez fontos, hogy a gabonatermesztés intenzifikálására van nálunk is lehetőség, s hogy ennek a tényezőit a termelők tartják a kezükben.

Olajosok

Az olajosok, főleg a repce és a napraforgó napjainkban a leggazdaságosabb, legjövedelmezőbb növények közé tartoznak. A repce konjunktúrájának köszönhetően ezt a terméket nemcsak nálunk keresik, hanem külföldön is. S nooha az olajosok fejlődését a 2000-es aszály szintén kedvezőtlenül befolyásolta, hiszen a tervezett 210 ezer tonna helyett csak 134 ezer tonna sikeredett, 2001-ben az eredmények nagyot javultak. A tervezett 217 ezer tonn a helyett 242 ezer tonnát takarítottak be belőle a termelők. Ebben a legnagyobb szerepet a hektárhozamok javulása játszotta, 1,5 t/ha-ról tavaly 2,3 t/ha-ra emelkedtek.

A napraforgó termesztésében a fejlesztési programban megfogalmazott célok 83–90 %-ra teljesültek (2000-ben 129 ezer tonna helyett 117 ezer t, tavaly 141 ezer tonna helyett szintén 117 ezer t, noha a vetésterület 30 százalékkal csökkent).

Az olajosok termésmennyisége gyakorlatilag csaknem elérte a fejlesztési programban megfogalmazott elképzeléseket, a kitermelt 377 ezer tonna 98 százalékos teljesítményt jelent. Ugyanakkor ezen a területen is jelentős lemaradás mutatkozik a tápanyagpótlásban, az optimális 135 kg/ha adag helyett nálunk még mindig csak 94,7 kg/ha az átlagos tápanyagpótlási szint. Ezzel együtt a vegyszeres növényvédelem és a technológia egyes kérdései is megoldásra várnak.

Burgonya

A növénytermesztésben további fontos növényünk a burgonya, amely a lakosság élelemiszerellátásában az egyik nélkülözhetetlen elem. Ennek a növénynek a termesztői már több éve problémákkal küszködnek. A hozamok nem állandók, az egyik esztendőben túltermelés van, a rákövetkezőben behozatalra szorulunk belőle. Az ágazati fejlesztési program elsősorban a termelés stabilizálására irányul, a tervezett 24 ezer hektárnyi vetésterületen 20 t/ha átlaghozamokkal számolva 2005-ig 480 ezer tonna évi mennyiség előállítását tűzte ki célul. A burgonyatermesztésben a legfőbb gondot az okozza, hogy a termőterület jelentős részét, mintegy 70 százalékát kistermelők művelik, akikre az állami támogatások rendszere nem vonatkozik. A téli ellátást biztosító burgonyatermesztés hazai szintjét piaci rendtartás és kvóta szabályozza, amelyet az agrárkamara javaslatára hagynak jóvá. 2002-ben ez a kvóta 140 ezer tonna. Erre a mennyiségre hektáronként 16 ezer korona állami támogatás jár 20 t/ha átlaghozamra átszámítva. A burgonyatermesztési program célkitűzései elérését egyelőre az alacsony terméshozamokon fékezik.2000-ben a tervezett 427 ezer tonna helyett 419 ezer tonnát, tavaly 439 ezer tonna helyett 387 ezer tonnát sikerült betakarítani, az átlagois hektárhozam 16 t/ha volt, miközben a termelés csak 20 t/ha feletti hozamok esetén gazdaságos. Eu-csatlakozásunk fényében tudatosítani kell, hogy a közösségben a leggyengébb burgonyatermelő országok átlaga is eléri a 23 t/ha, ilyen célt mi még 2005-re sem szabtunk meg a termelők számára. További hátrány, hogy míg a mi termelőink továbbra is hektáronkénti támogatást kapnak a kvótázott mennyiségre, a szomszédos országokban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban a termelés gazdaságossági szempontjai alapján szabják meg a támogatást. A 2005-re tervezett 480 ezer tonna elérése reálisnak tűnik, ugyanakkor szükség lesz arra, hogy a termelők tovább javítsák a tápanyagpótlást, a termesztéstechnológiát, bővüljön a fajtakínálat. Ezek figyelembevételével néhány termelőnk már ma is 25–30 t/ha hozamokat képes elérni.

A szerző a földművelési minisztérium osztályvezetője