Videókávézással erősítik a társas kapcsolatokat

A szerkesztőségek igyekeztek gyorsan és rugalmasan reagálni a hirtelen előállt, új helyzetre. Napilapunk a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének (MIDAS) a tagja, több mint két tucat lappal egyetemben. A szervezethez tartozó szerkesztőségek a szigorítások és korlátozó intézkedések bevezetésekor is tartották a kapcsolatot egymással, megosztották tapasztalataikat és f helyzetképet adtak a megváltozott állapothoz igazított újságírói munkáról. A hozzánk érkezett jelentésekből válogattunk.

A cikk megjelenésekor már 45. napja otthonról, home office-ból készül az Új Szó. A szerkesztőséget március 12-én lapzártakor hagyták el a kollégák, azt követően, hogy a frissen megválasztott  miniszterelnök arra kérte az országot, hogy fokozottan vigyázzunk egymásra, és bejelentette a szigorításokat, amelyek megtörték a mindennapok ritmusát, megbénították a gazdaságot és az állampolgárokat az értékek átértékelésére késztették. Az azóta eltelt másfél hónap példátlan a napilap bő hét évtizedes történetében. A szerkesztőség a digitális térbe költözött, a tervezés, a kapcsolattartás telefonon, mailben, chatcsoportokban szerveződik. A laptop és a telefon már korábban hozzánk nőtt, de a karantén-létben ezek nem pusztán eszközök, hanem hálózatokba kapcsolt kiterjesztéseink. A lapstruktúra és a tematika gyorsan alkalmazkodott a megváltozott élethez, rovatokat gondoltunk újra, hogy friss, tájékoztató cikkekkel teli és élvezetes legyen a napilap. A szokatlan körülmények ellenére azonban van, ami nem változott, maradtak biztos pontok: olvasóink figyelme, hűsége és visszajelzései még mindig hatalmas energiát képesek mozgosítani.

Március közepe óta ugyancsak otthonról készül Észak-Németországban a dán kisebbség napilapja, a Flensborg Avis. A napilap oldalszámát 16-ra csökkentették, de sokkal több cikket jelentetnek meg online, mivel hirtelen megugrott az online olvasók száma. Örömteli hír, hogy minden nap új előfizetők és támogatók érkeznek, azonban hatalmas érvágás, hogy a hirdetési piac gyakorlatilag összeomlott. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a dán parlament 25 millió eurós támogatást szavazott meg a médiának, hogy átvészelje a nehéz időszakot.

Viszonylag zökkenőmentesen alkalmazkodtak az új környezethez a Český Těšín-ben megjelenő lengyel Głos munkatársai. Ennek egyik bizonyítéka a karantén első napjaiban az otthonról dolgozó újságírók szájmaszkos fényképe volt a címlapon. A nyomtatás és a terjesztés körüli kezdeti nehézségeken már túl vannak. A tartalmat is a karanténhoz igazították: rendezvények és események híján több véleménycikket közölnek. Nem aggódnak a jövőt illetően, mivel olvasóik többsége stabil előfizető.

A járvány kirobbanásakor válságstáb léterhozásávál reagált Finnország svéd nyelvű napilapja, a Hufvudstadsbladet. A válságstáb gyors döntéseket hozott arról, hogyan kezeljék a válságot. Az ötven újságíróból álló szerkesztőség otthonról kezdett dolgozni. Időnként felbukkantak kisebb nehézségek, de az átállás simán ment, tájékoztatott Tommy Westerlund, a lap munkatársa, korábbi főszerkesztője, aki elárulta, hogy a közös videókávézásokat tartanak, hogy ezzel is erősítsék a kapcsolattartást távmunka közben.

A katalán Regió7 szerkesztősége Manresában, Katalónia szívében van, amely a járvány által veszedelmesen sújtott terület. Éppen ezért a szerkesztőség munkáját nagyban befolyásolja a szigorú kijárási tilalom. Március 9-én már látni lehetett, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint amire Spanyolországban fölkészítették a lakosságot. Az újságírók fokozatosan hagyták el az irodát, március 13. és 16. között a szerkesztőség fele átállt távmunkára. Két nappal később az 55 fős csapatból már csak hatan jártak be dolgozni, majd ez a szám négyre apadt. Az újság minden nap megjelent, de a koordináció fárasztó, és sok energiát felemészt.

A kisebbségi lapok – a nagy, vezető lapokhoz hasonlóan – a sokféle akadály ellenére Európa-szerte igyekeznek továbbra is naprakész, érdekes tartalmat előállítani és hasznos információkkal ellátni az olvasóikat, hiszen a pontos, hiteles tájékoztatás szerepe válsághelyzetben felértékelődik. A társlapok kollégái komorabb leveleiket is optimistán zárták, bíznak a válság leküzdésében és az olvasók támogatásában.