Vidéken kicsivel olcsóbb

A tanulmányokkal kapcsolatos várható költségek figyelembevétele vélhetőleg legalább olyan fontos szempont az egyetemválasztás során, mint a hallgatójelölt érdeklődési köre. A diákélet köztudottan drága, a fővárosban különösen, vidéki nagyvárosokban kevésbé. A kollégiumi vagy albérleti díjak, a napi étkezés költségei magasak, hosszú távon a tanulmányokkal összefüggő járulékos kiadások is tetemes összeget tesznek ki. Az egyetemisták havi költsége 4–5–6 ezer korona. A szükséges fedezet előteremtése többnyire a szülőkre hárul, ugyanakkor az egyetemisták közül is számosan dolgoznak tanulmányaik mellett, hogy önmagukat és így közvetve családjukat is segítsék.

Ezenkívül bizonyos esetekben tandíjfizetési kötelezettséggel is számolni kell a hallgatónak. Szeptembertől előreláthatólag hivatalosan is fizetni kell majd a levelező tagozatos képzésért, a tervek szerint éves szinten átlagban 30 ezer koronát. A szükséges törvénymódosítást márciusban terjeszti elő az oktatási minisztérium. A következő tanévtől ugyanígy költségtérítésessé válik a másoddiplomás képzés vagy párhuzamos tanulmányok is. A tandíj összege ebben az esetben elérhetné az évi mintegy 80 ezer koronát, ennyibe kerül ugyanis az államnak átlagban egy egyetemista éves tanulmánya. Fizetniük kell majd azoknak is, akik önhibájukból túllépik a képzési időt, például évet ismételnek, elhúzzák a szakdolgozatleadást. Érdekesség, hogy a hatályos felsőoktatási törvény szerint az egyetemek már eddig is kérhettek tandíjat azoktól a hallgatóiktól, akik párhuzamos tanulmányokat folytatnak, vagyis egyszerre két titulus megszerzésén „dolgoznak”. Nem kértek azonban, mert hiányzott egy központi hallgatói jegyzék, melyből kiderülhetett volna, kik látogatnak egyszerre két vagy több egyetemet. Mára azonban elkészült az országos lista, így könnyen lehet, hogy már a nyári szemesztertől fizetni fognak az érintett egyetemisták. A hozzájárulás mértékét az egyetemek állapítanák meg, és az érvényes szabályozás alapján nem lehet magasabb az egy főre lebontott éves képzési költség felénél, kb. 40 ezer koronánál. Ősztől azonban, mint a fentiekben említettük, a hozzájárulás mértéke akár a teljes éves képzési költséggel is egyenlő lehet. A levelező tagozaton fizetendő tandíj sem jelent újdonságot a felsőoktatásban. A hatályos jogszabály ugyan térítésmentes felsőfokú képzést ír elő, számos egyetem levelező tagozatán közvetítő szervezetek révén jelenleg is kikényszerítik a tandíjat a hallgatóktól. A különbség csak annyi, hogy a beszedett pénz nem az egyetemet gazdagítja, hanem a vele szorosan együttműködő közvetítő szervezeteket. (-cz-e)