Vegetáriánus ízvilág

Nem vagyok én kecske! – szoktam hallani szűkebb hazámban, a Csallóközben a választ arra a kérdésemre, hogy vendégem kér-e salátát. Az a tévhit, hogy jóllakni, erősnek lenni csak hús fogyasztásával lehet, még mindig tartja magát vidékünkön.

Immáron 11-12 éve nem eszem húst, de a nagyim még mindig meg szokta kérdezni, hogy kérek-e rántott csirkét vagy sült oldalast. „Köszönöm, még mindig nem” – válaszolom. A történet ott kezdődött, hogy beteg lettem, és betegségemet hagyományos orvoslással senki sem tudta kigyógyítani, míg egy győri természetgyógyász/belgyógyász megállapította, hogy tejallergiában szenvedek, fekélyem van, és azt ajánlotta, egy időre hagyjam ki étrendemből az állati eredetű fehérjéket. ĺgy kigyógyult a nyombélfekélyem, én meg felfedeztem egy egészen más étkezési világot, mint amit addig ismertem. Ma már egyre kevesebben kérdezik meg, hogy: „És akkor te mit eszel?”

Úgy gondolom, én már sosem fogok húst enni, nemcsak egészségi szempontból – mert tény, hogy így sokkal jobban érzem magam fizikailag –, hanem azért sem, mert nem szeretném, ha miattam állatot kellene ölni.

A szabályok tehát

Olyat nem eszem, aminek feje van. Továbbá csak a bundás kenyérhez használok tojást, és csak olajat vagy margarint fogyasztok, zsírt nem. A péksütemények közül csak a durumlisztből (teljes őrlésű) készülteket fogyasztom, és csak barna rozskenyeret eszem. A fehér rizs helyett is a barnát választom inkább. Tésztaféléket csak a tojásnélkülieket, durumlisztből készülteket vásárolom. Ezenkívül számomra minél egyszerűbb egy étel, annál jobb – nem szeretek főzéssel sok időt eltölteni.

A zöldséglevest tészta nélkül szeretem, inkább a benne főtt krumplit eszem meg betét gyanánt. A sok leveszöldség felhasználására édesanyám két kitűnő ételt talált ki. Az egyik a zöldségfasírt: a zöldségeket szétnyomkodjuk, egy kis vízbe mártott kiflivel összekeverjük, tetszés szerint fűszerezzük és megsütjük. A másik pedig a vadas: a főtt zöldséget összemixeljük, ketchuppal, mustárral, babérlevéllel és sóval felforraljuk. Tejföl helyett tofut (szójababsajt) vagy szójatejet használunk.

Sok hagyományos magyar ételt lehet úgy elkészíteni, hogy meglegyen az íze, de ne legyen benne hús és tej. A főzelékek például könnyen elkészíthetők szójatejjel is, amellyel gazdaságosan bánhatunk, ha por formájában vásároljuk meg, és vízzel csak annyit hígítunk fel belőle, amennyire szükségünk van. Ha szeretjük a fasírtot a főzelékfélékhez, ezeket szójagranulátumból is elkészíthetjük, csak a szokásos fűszereket kell alkalmazni. A szójakészítmények feldolgozásának titka egyébként az, hogy több hagymát, fokhagymát és fűszert kell alkalmazni, mint a húsnál.

Régi kedvencem

A székelykáposzta. Ennél a húst szójakockával helyettesítem, még a nagy húsevők is többször elhitték, hogy húst esznek. „Nagyon finom, valahogy puhább, mint szokott lenni” – mondták. A paprikás krumpliba sem teszek kolbászt, bár nagyobb városokban lehet szójakolbászt kapni, én mégis inkább friss gombával főzöm. A töltött csirkéből a tölteléket sajátítottam ki, és alakítottam át a mamám segítségével úgy, hogy a szójagranulátumot megfőzöm, vízbe áztatott száraz kiflivel, sok friss hagymával és fokhagymával öszszekeverem, valamint tetszés szerint más fűszerekkel, például friss bazsalikommal ízesítem. Utána tepsiben megsütöm, és kenyérrel, savanyúsággal fogyasztom.

A rizottót is könnyen el tudjuk készíteni barna rizsből, zöldségekkel, érdekessé tehetjük tofukockákkal. Lencséből pedig készíthetünk hurkát: a megfőtt lencsét ledaráljuk, fűszerekkel hagyományos módon ízesítjük. Melegen krumplival, hidegen pedig hamburger módjára, vagy hideg szendvicsként kenyérrel, zsömlével fogyasztható.

A búza

Lehet, hogy sokakat meglep, de az egyik legfinomabb csemege, amit a vegetáriánus étrendben felfedeztem, a főtt búza. Fogyaszthatjuk levesben, sósan vagy édesen. Kedvencem a főtt búza főtt babbal, friss fokhagymával és ízlés szerint fűszerrel vagy sajttal. A búzát néha barna rizzsel helyettesítem. Édesen pedig darálatlan mákkal és mézzel szeretem nagyon – néha még tésztát is eszem ilyen módra.

A tésztánál maradva, a fagyasztott vagy friss spenótot vegetával és friss fokhagymával elkészítve, parmezán vagy füstölt sajttal tálalva farfalle tésztával már sok vendégem megkedvelte, és készíti magának saját konyhájában.

Ha kenyérre fáj a fogam, tofuból remek körözöttet lehet készíteni, és az üzletekben ma már szerencsére lehet szója- és babpástétomokat is kapni. A szójafelvágott helyettesíti a párizsit, a szójagranulátumból pedig egy kis hagymával és fűszerekkel remek fehérjedús pástétomot lehet készíteni.

A gombás szendvics is fenséges csemege. A feldarabolt gombát hagymán megdinszteljük, adunk hozzá friss fokhagymát és tetszés szerinti fűszereket. Ezt a változatot egy kis ketchup hozzáadásával még pikánsabbá lehet tenni. Rozskenyéren tálaljuk, és aki szereti a sajtot, megkenheti vele a kenyerét, vagy reszelt sajtot szórhat a szendvics tetejére.

Természetesen a burgonyát sem hanyagolom el. Télen sokszor sütöm tepsiben, karikákra vágva, gombával. Máskor jénai tálban rétegesen sütöm össze a krumplit, a hagymakarikákat és tofuszeleteket.

Egyik kedves ismerősöm kedvenc csemegéje: kiolajozott tepsibe karikákra vág mindenféle zöldséget, és bazsalikommal ízesítve megsüti. Fehér joghurttal tálalja, hidegen is nagyon jó.

A fehér joghurt egyébként remek öntet bármilyen nyers zöldséghez, illetve zöldségkeverékhez. Ha főtt brokkolit keverünk össze fehér joghurttal, és picit fűszerezzük, remek ételt kapunk, mely jól illik például a petrezselymes újkrumplihoz.

Az én lecsóm

Meghámozom a paradicsomot, és kis darabokra összevágom, hagymát vágok fel és fokhagymát pucolok meg. A megdinsztelt hagymához hozzáadom a paradicsomdarabkákat, és kis vegetával hagyom főni. Amikor már majdnem kész (a paradicsom szétfőtt, levet engedett, mely már kezd elpárologni), adom hozzá a szétnyomott fokhagymát, hogy értékes tápanyagait megtartsa, s hogy kicsit pikáns ízt adjon a paradicsomszósznak. Rozskenyérrel, mártogatva is fenséges.