A Central Park egyik legismertebb szobra, az Alice Csodaországban
Valós nőalakoknak állít emléket az új szoborcsoport
Először állítottak szobrot létező női történelmi személyiségeknek a New York-i Central Parkban, ahol mindeddig csupán férfiak és kitalált női figurák kaptak emlékművet.
A nők jogaiért küzdő három 19. századi élharcos, Susan B. Anthony, Elizabeth Cady Stanton és Sojourner Truth Women’s Rights Pioneers (Nőjogok úttörői) című bronz szoborkompozícióját, amelyen az ábrázolt személyek egy kis kerek asztalnál ülnek, mintha egy stratégiai kérdést vitatnának meg, a múlt héten, a nők szavazati jogát biztosító alkotmánymódosítás parlamenti elfogadásának 100. évfordulóján avatták fel a 340 hektáros, 166 éves park amerikai szilfák szegélyezte sétányán.
Sojourner Truth (1797–1883) rabszolgaként született, de 1827-ben gyermekével együtt megszökött. Az 1851-es ohiói Női Jogi Gyűlésen felszólalva mondta el híres, Hát én nem vagyok nő? című beszédét. Susan B. Anthony (1820–1906) 1869-ben Elizabeth Cady Stantonnal (1815–1902) alapította meg a Nemzeti Társaság a Női Választójogért nevű szervezetet. Úttörő küzdelmeik eredményeként 1920-ban az alkotmányban biztosították a nőknek a választójogot az Egyesült Államokban.
Susan B. Anthonyt, akit 1872-ben letartóztattak és pénzbüntetésre ítéltek, mert leadta voksát az akkori elnökválasztáson, csak a közelmúltban, a szavazati jog megadásának 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen rehabilitálta posztumusz Donald Trump elnök.
„Ez a szobor azoknak a nőknek állít emléket, akik együtt dolgoztak azon, hogy forradalmi változást hozzanak a társadalmunkba” – fogalmazott Pam Elam, a Monumental Woman önkéntes ügyvédeket, történészeket és közösségi vezetőket tömörítő közhasznú szervezet elnöke. A szervezet magánadományokból 1,5 millió dollárt gyűjtött össze az új szobor felállítására és gondozására, továbbá az ezzel kapcsolatos tájékoztató programokra.
Kertek, hidak, szobrok
A Central Park területén minden megtalálható: füves rétek, sziklás emelkedők, szilfákkal szegélyezett sétautak, kertek, hidak és egy szép tó, nem is beszélve a szabadtéri színházról, John Lennon emlékszobráról, a Loeb Boathouse nevű tóparti étkezdéről, az állatkertről és a Birka rétről (Sheep Meadow), ahol nyáron, jó időben ezrek pihennek, napoznak, piknikeznek. A park 23 szobra közül talán a Bethesda szökőkút Vizek angyala című szobra a legismertebb, amely egyben a park szimbóluma. Emma Stebbins alkotta 1873-ban; ez volt az első olyan szobor Amerikában, amelyre egy női művész kapott megbízást. A leglátogatottabb szobor azonban mindenképpen a víztározó és csónakázótó mellett levő Alice Csodaországban című bronzszobor. Az 1959-ben, José de Creeft által készített szobor Lewis Carroll híres gyermekkönyvének főbb szereplőit ábrázolja. Alice, a főszereplő mellett láthatjuk a Fehér Nyulat, a Kalapost, Vigyori macskát és Hőscincért is. Főleg kisgyerekes családok szeretnek ide ellátogatni. A szobrokra fel lehet mászni, lehet fényképezkedni a mesebeli figurákkal. Melyik gyereknek ne szerezne örömet egy ilyen fotó!? (ú)
A 4,27 méter magas alkotás az első, nőknek állított bronzszobor a park eddigi híres történelmi személyiségeket ábrázoló szobrai között, amelyek többek között Kolumbusz Kristófnak, Alexander Hamiltonnak, Hans Christian Andersennek vagy William Shakespeare-nek állítottak emléket. Az emlékművet Meredith Bergmann szobrászművész készítette, akinek szoborterve 91 pályázat közül nyert. A művész elmondta, hogy reményei szerint az embereket, különösen a fiatalokat inspirálja majd a világ megváltoztatásáért küzdő különböző hátterű, eltérő faji, gazdasági és társadalmi környezetből érkezett nők szobra.
Bergmann emlékművén eredetileg csak Anthony és Stanton szerepelt volna, Truth azt követően merült fel, hogy a kritikusok felvetették, miért nem kerül az emlékműre egy afroamerikai nő is, aki ugyancsak sokat tett a nők ügyéért.
A létező férfi történelmi személyiségeken kívül eddig csak fiktív nőalakoknak volt szobruk a legendás New York-i közparkban, például Alice-nek a Csodaországból vagy Júliának Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájából. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.