Valójában hány méter egy láb

Az 1789-es francia forradalmat követő első évben megbízta a konvent az akadémiát egy logikus mértékegységrendszer kidolgozásával. A Nemzetközi Mértékegység Egyezményt pedig 1875-ben írta alá 18 ország. Mint ismeretes, az eredeti méter, kilogramm, szekundum rendszer alapjai: a földi Egyenlítő negyvenmilliomod része, egy köbdeciméternyi víz súlya, tömege és egy óra 3600-ad része. A többi mértékegységet ezekből vezették le, és azok tízes nagyságrendű fokozatokkal egyszerűen többszörözhetők vagy kisebbíthetők. Ekkor vezették be a logikus, Celsius-féle hőmérsékleti skálát is: a víz forrpontja 100 Celsius-fok, fagyáspontja a 0.

Az egyezmény aláírásakor helyezték el Sévres-ben az alapetalont, egy pontosan 1 méter hosszúságú nemesfém rudat, és az emlékérméjére rávésték: „Minden időben, minden népnek”. Az ünnepségen kijelentették: az egyezmény aláírásával az utolsó szeget is beütötték a sötét középkor koporsófedelébe. Ó, csacska kontinensbeliek! Az akkortájt óriási angol gyarmatbirodalom nem volt az aláírók között, mert megtartotta hihetetlenül sokféle, áttekinthetetlen és olykor kideríthetetlen eredetű mértékegységrendszerét. S vele persze Kanada, Ausztrália, az USA és Ázsia meg Afrika jelentős része is. A ma már SI-vé fejlődött metrikus és az angolszász mértékrendszerek a globalizáció kezdetéig úgy-ahogy megfértek egymással. Ám a második világháborúban óriási erőfölényhez jutott USA, és az egykori angol gyarmatbirodalom önállósuló tagjai már nem tartották elfogadhatónak a méterrendszert, és kezdik azt fokozatosan visszaszorítani.

Az első meglepetés az volt, amikor az ötvenes években az amerikaiak átadták a holland Fokkernek F–80-as vadászgépük gyártási jogát és rajzait, ám a Fokker képtelen volt azok méreteit a metrikus rendszerű gyártógépeire adaptálni, mert például a 12, 7 269/360?, azaz 12 láb 7 egész 269/360-ad hüvelyk nem adott beállítható milliméterértéket. De ennél sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki a légi közlekedésben. Egy fe-lettünk éppen átrepülő utasszállító a magasságát repülési szintekben, flight-levelekben közli. FL 310 például 310x100 lábat (1 láb=30,5 centiméter) jelent, azaz 9450 métert. A sebessége 400 knot, azaz 400 tengeri mérföld (1852 m) óránként, tehát 741 kilométer/óra. Üzemanyagigényét megadhatja literben, gallonban (az USA-gallon 3,79, az angol 4,55 liter.) Szívesen közöl kilogrammot, mert a többi terhelést is abban adják, és így könnyen összegezheti az összterhelést. Arra, hogy mennyi a vésztartaléka, sokszor egyszerűsítve válaszol: 35 percre elegendő. De a kerozin literje csak 0,82 kg, viszont az üzemanyagárak folyadékegységekre vonatkoznak. Ezeken kívül még legalább 30 olyan mértékegység van, amelyek ide-oda számítgatása lassú és tévesztésveszélyes. Ráadásul a gépeken lévő műszerek is különféle egységeket mutathatnak. A szeleket csomóban (knotban) adják, az útba eső hegyek magasságát a tengerszinttől számított lábban vagy méterben adják meg – a kéményekét, tévétornyokét viszont a talajtól számítva.

1983. július 23-án a Montrealból Edmontonba tartó kanadai Boeing–767-es mindkét hajtóműve az út fele táján, 12500 méter magasságban leállt. A gépen ugyanis elromlott az üzemanyag-mennyiséget mutató berendezés. Többszörös műszaki hibatorlódás és szinte tragikomikus emberi félreértések következtében mégis útjára engedték, mondván: inkább alaposan feltöltik. Az ottani rendszer szerint 22300 kilogramm (27200 liter) kerozint kellett volna a tartályokba tölteni. Ám a művelet során tévedésből nem a liter–kilogramm, hanem a liter–font átszámítási kulcsot táplálták a töltőrendszerbe, így a gép tartályaiba még a szükséges mennyiség felét sem juttatták be, lévén egy angol font 0,45 kg. A kétbalkezes előzménysorozatot azonban a sors egy hasonlóan hihetetlen szerencsesorozattal enyhítette, s a gép végül a Gimli nevű városka melletti használaton kívüli tartalék reptéren leszállhatott. Sokan remélték, hogy ez az eset talán ráébreszti az angolszász világot a méterrendszerre való átváltás előnyeire. Angliában közben be is vezették a száz váltópénzre osztott fontot, egyre inkább használják a kilogrammot és a litert, valamint a Celsius-fokokat. A lényeget illetően viszont éppen a gimli-i eset idején indult meg a méréstechnikai globalizáció, azaz az angolszász rendszer erőteljes behatolása a volt keleti blokk méterrendszert használó területeire. Az angolszász és a nemzetközi mértékegység keveredése már a világűrben is gubancot okozott: tavaly az egyik amerikai Mars-szonda sima landolás helyett azért csapódott bolygótestvérünknek, mert a műhold irányítói az SI-rendszerben, a berendezés gyártói pedig angolszász egységekben számoltak...