Üstökösére zuhanva befejezte küldetését a Rosetta

 Az űrjármű közép-európai idő szerint 12.38 perckor ért földet a gumikacsa formájú üstökösön, de a németországi Darmstadtból irányított, történelmi jelentőségű becsapódás a nagy távolság miatt csak 13.18-kor volt észlelhető a Földön. 

A terveknek megfelelően az űrszonda és összes berendezése örökre kialudt, a darmstadti űrközpontnak minden kapcsolata megszakadt a Rosettával, amint az nekicsapódott a gumikacsa-formájú égitestnek. 

A 7,9 milliárd kilométernyi utat megtevő Rosetta utolsó pillanataiban, a 14 órán át tartó zuhanás közben is készített közeli felvételeket és gyűjtött értékes adatokat a felszínközeli gázokról, és továbbította azokat a darmstadti irányítóközpontba.

Ez az első űrszonda, amely elérte egy üstökös jeges felszínét. Előtte két éven át gyűjtötte a Földtől 720 millió kilométerre lévő égitestről az adatokat, amelyek évtizedekre munkát adnak a tudósoknak.

Valószínűleg üstökösökben találhatók a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti létrejöttének legrégebbi, javarészt változatlanul maradt nyomai, így értékes információkkal szolgálnak "a világ keletkezéséről".

A küldetés befejezése azért vált szükségessé, mert az üstökös immár egyre távolodik a Naptól, és az őt kísérő Rosetta már nem tudott volna elég napenergiát felvenni a működéséhez.

A Rosetta által gyűjtött adatok segítenek abban, hogy a tudósok jobban megértsék, hogyan alakult ki a Föld és a többi bolygó. Az űrszonda felvételei és azok az animációk, amelyeket az ESA készített a Rosettáról és leszállóegységéről, a Philae-ről elbűvölték az érdeklődőket az egész világon.

A misszió számos történelmi jelentőségű eredményt ért el: először állt pályára üstökös körül egy űrjármű, nem csak elszáguldott mellette futólag néhány felvételt kattintva, valamint először ért talajt üstökös felszínén egy leszállóegység.

A Rosetta volt az első misszió, amelyik kizárólag napenergiával hajtva túljutott a Naprendszer külső aszteroidaövén.

A misszión dolgozó tudósok egyetértenek abban, hogy a Rosetta messze meghaladta minden várakozásukat, olyan hosszú ideig maradt pályáján.

Sikerült az üstökös felszínére bocsátani a száz kilogrammos, mosógépméretű leszállóegységét, a Philae-t 2014 novemberében, ami nagy jelentőségű eredmény a precíziós űrutazásban még akkor is, ha a kis robot többször is visszapattant az üstökösről és végül olyan árnyékos helyen állapodott meg, ahol napelemei nem tudtak többé újratöltődni.

A Rosetta kulcsfontosságú szerves vegyületeket azonosított az üstökösön, támogatva azt az elméletet, hogy az élet építőköveit hajdan ezek az égitestek szállíthatták a Földre.

Ha érdekli bővebben is az üstökösszonda utolsó nagy dobása, ezt a videót feltétlenül nézze meg:

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247930","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]