Üstökös az esti égbolton

Szerencsénkre a megfigyelhetősége is kedvező, mivel a Herkules csillagképen halad át és este napnyugta után lehet megfigyelni a nyugati égbolton viszonylag magasan a látóhatár felett.

Menjünk ki sötétedés után, és kutassuk át a nyugati égboltot, esetleg használjuk a mellékelt ábrát, és keressük meg a Herkules csillagképet. Nem túl magasan az égbolton egy ködösnek tűnő csillagot kellene megpillantanunk, ez az ún. Swan üstökös (pontos megjelölése C/2006 M4 Swan). Ha többet akarunk látni, elég egy vadásztávcsövet beszerezni és azzal végigpásztázni az említett égterületet. Ezen keresztül már előjön az üstökös zöldes „légköre”, az ún. koma és az érdekes csavart csóvája is. A „koszos hógolyónak” is nevezett üstökösök nagyon elnyúlt pályán mozgó és néhány kilométer átmérőjű objektumok, amelyek anyagát összefagyott víz, gázok és törmelék anyag alkotja. Egy óriási üstökös-, ún. Oort-felhőben keringenek a Nap körül, amely mintegy gömbhéjként veszi körül a Naprendszerünket. Az idejük legnagyobb részét nagyon távoli és hideg régiókban töltik, de ha valamilyen oknál fogva a Naprendszer belseje felé lökődnek ki, elindulnak a Nap és a bolygók irányába. A Nap sugarai elkezdik felmelegíteni a fagyott magját, a gázok feltörnek a belsejéből magukkal rántva a porszemcséket is, és lassan kialakul a koma, majd ha elég közel kerül a Naphoz, kialakul a jellegzetes csóva is. A Swan üstökös ezen a fázison már rég túl van, a jelenlegi felfényesedést egy újabb gázkilövellés okozhatta, amely újabb anyagot juttatott a por–gáz légkörébe. Érdemes lesz tehát figyelni erre az üstökösre, mert ezt a kitörést akár több is követheti, és a fényessége is növekedhet.