Ünnepek után böjtösen

A cékla a kert legkönnyebben termeszthető zöldségféléi közé tartozik, mégis keveset ültetünk belőle. Pedig szép piros leveleivel akár a virágágyásokat is szegélyezhetné. A késő ősszel betakarított céklagumók most a pincékben pihennek, de jól tesszük, ha felhozzuk, mert nagyon finom salátát készíthetünk belőlük. Nem beszélve arról, hogy a céklának jelentős a B1-, B2-, de különösen a C-vitamin-tartalma, hat-kilenc százalék cukor, valamint jelentős mennyiségű mész és foszfor van benne, és elősegíti az emésztést.

Egy másik ilyen fontos egészségmegőrző csemege az aszalt szilva. Amikor ősszel azon meditálunk, hogy érdemes-e sok-sok fáradsággal leszüretelni a szilvafák gyümölcsét, akkor nem igazán gondolunk arra, hogy micsoda kiváló dolog téli estéken néhány szem, langyos vízben (netán rumban) megáztatott aszalt szilvát elfogyasztani. Merthogy ez nemcsak nagyon finom, hanem rendben is tartja a keveset mozgó ember bélrendszerét.

Említést kell még tennünk a fehér fagyöngyről is, amely igencsak hasznos gyógyszeralapanyag is, mert vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató és görcsoldó hatása is van. A természetgyógyászok önmagában vagy teakeverékekben ajánlják a fogyasztását.

Finom a joghurt, és fiatalít

A legenda szerint maga a Jóisten küldte el titkos receptjét angyalával Ábrahámnak, aki állítólag ennek jótékony hatására százhetvenöt évet élt. Egy másik legenda szerint a mongol Dzsingisz kán követe egyszer megállt vizet kérni egy nemrégen meghódított kis faluban. A leigázott helybeliek azonban víz helyett tejet öntöttek a követ kulacsába, azt remélve, hogy ivóvíz és használható kulacs nélkül marad az ellenséges férfi a sivatag közepén. Később a követ inni szeretett volna, és a kulacsában talált ismeretlen, félig folyékony állagú italt ízletesnek találta: így született meg a joghurt. A fehér italt ezután Dzsingisz kán lovasai hódításaik során mindenhová magukkal vitték, elterjesztve az egész világon. Nyugat-Európában legelőször a 16. században I. Ferenc francia király idején jelent meg. A történet szerint az uralkodó állandó bélproblémákkal küzdött, s panaszait az udvari doktorok sem tudták megszüntetni. Segítségért fordultak a török szultánhoz, aki egyik legügyesebb orvosát egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével küldte a francia kollégájához. A savanyított birkatejtől a király felépült, és ezzel a joghurt egy időre megint igen népszerű ital lett. Ám nemsokára ismét feledésbe merült, s négyszáz év kellett ahhoz, hogy a nyugati civilizáció újra felfedezze.

A 20. század elején Párizsban a Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilja Mecsnyikov azt kutatta, hogy a joghurtban található baktériumok, miként járulhatnak hozzá az élet meghosszabbításához. Kiinduló tézise az volt, hogy a bélben található baktériumok által bomlásnak indult ételmaradékok olyan anyagokat termelnek, amelyek lassanként, belülről „megmérgezik” az embert. Ugyanakkor emlékezett rá, hogy szülőhazájában, a kaukázusi hegyekben élő pásztorok igencsak sokáig éltek. Az ottaniak szerint a joghurtban található élő baktériumoknak köszönhetően Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása igen hasznos az emberi szervezet számára, ezek a jó baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat gyártó rossz baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.

Minden joghurt kitűnő protein-, kalcium és B2-vitaminforrás. Ezeken kívül sok vitamint, és többfajta ásványi sót is rejt, ugyanakkor viszont kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyútej-termékek, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. ĺgy a legújabb kutatások szerint a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és ezáltal egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezenkívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Joghurt-leves

Hozzávalók:

8 dl joghurt, 12 dkg uborka,

1 csomó kapor, 25-30 borsmentalevél, 1 mokkáskanál só, késhegynyi bors, 3 gerezd fokhagyma.

Elkészítése:

Az uborkát meghámozzuk, lereszeljük, a fokhagymát átpréseljük. A kaprot és a mentaleveleket apróra vágjuk, majd az összes hozzávalót jól összeturmixoljuk. Jégbe hűtjük, majd tálaláskor mentalevelekkel díszítjük. Nincs annál rosszabb, mikor az üzemi étkezdében langyos gyümölcslevest tesznek az ember elé. Akik ilyet készítenek, valószínűleg még az életben nem ettek jégbehűtött tejszínes gyümölcslevest. Ne cukrozzuk túl az ilyen leveseket, sokkal üdítőbbek, ha marad egy kevés savanykás ízük.

Gyümölcskehely

Karikázzunk fel egy banánt, adjunk hozzá 25 dkg konzervananászt, 2 dkg édesítőszerrel keverjünk ki 2 dl joghurtot, pár csepp citromlevet adjunk hozzá, és öntsük a gyümölcsökre.