Ünnep számtalan változatban

Jöttek az oroszok... (Archív felvétel) „Az 1956-os forradalom eszméi, üzenetei és céljai eddig csak részben valósultak meg, Magyarország sok tekintetben nem lett olyan igazságos, szolidáris és boldog, amilyennek az egykori felkelők látni szerették volna” – hangsúlyozta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök tegnap Budapesten, a Műegyetem 1956-os megemlékezésén. „Milliós még a szegények és gyengék serege, egészségből, műveltségből túl sokaknak jut még túl kevés”, politikai közéletünk kultúrája, hitünk, nemzeti és európai hagyományaink ereje megújulásra szorul – jelentette ki, hozzátéve: „a határon túli magyarságnál többet kellene törlesztenünk alkotmányos adósságunkból”, hiszen ők támogatták a forradalmat és remélték, hogy a nemzet egységét láthatják benne. Kiemelte: a forradalomban a közvagyonhoz senki sem nyúlt. Ma viszont védeni kell, ugyanúgy, mint szabadságunkat és közbiztonságunkat, ugyanakkor az életre, az ifjúságra, a családra és erkölcsi erőnkre is nagy szükség van ma, mert ez a jövő záloga – fűzte hozzá. „A forradalom és becsülete ellen tevőknek az áldozatok, az elesettek, a sebesültek, a mártírok, a sortüzek halottai, a bebörtönzöttek, a megalázottak már szeretnének megbocsátani. Akinél még van júdáspénz, el kellene már dobnia” – mondta Mádl Ferenc.

A 301-es parcellánál a magyar miniszterelnök november 4-én rója le kegyeletét, a koszorúzásra meghívta a közjogi méltóságokat is. Október 23-a a forradalom ünneplésének napja, november 4-e pedig a méltó gyászé, a személyes megemlékezésé – így hangzik a kormány álláspontja az 1956-os események megünnepléséről. Az 1956-os forradalom kitörésének 48. évfordulóján ma közjogi méltóságok, pártpolitikusok és civil szervezetek képviselői a főváros fontosabb ötvenhatos emlékműveinél róják le kegyeletüket. A miniszterelnök idén nem lesz jelen október 23-án a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál, amely az elmúlt években ezen a napon jobboldali tüntetőktől volt hangos. Gyurcsány Ferenc úgy döntött, november 4-én helyezi el az emlékezés koszorúját. Holnap délelőtt Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével közösen virágot helyez el Nagy Imre szobránál, a Vértanúk terén. A nap folyamán a miniszterelnök nyolc ünnepi eseményen vesz részt.

Idegenkednek 56-tól

Mind az általános iskolában, mind a középfokú oktatásban az átlagosnál kedvezőtlenebb helyzetben van 1956 tanítása – nyilatkozta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. A gyerekek többsége – szemben a nyolcvanas évek második felében tapasztaltakkal – idegenkedik 1956-tól, viszolyog azért, mert az elmúlt évek eldurvuló közéleti, politikai összecsapásai besározták a magyar történelemnek ezt a fontos ékkövét. (mti, n-g)

56-ról mondták

„1956 nélkül nem lett volna rendszerváltás vér nélkül, és e nélkül nem születhetett volna meg 1989. október 23-án a harmadik magyar köztársaság” – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter a magyar fővárosban egy XV. kerületi 1956-os emlékmű avatásán.

„Ma a megkeserített sorsú nemzet forradalmára emlékezünk, azokra, akiket a háború után a megszerzett szabadsághoz méltatlanul eltiport a hatalom” – mondta Donáth Ferenc, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának fia a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete által tartott 1956-os megemlékezésen.

„A fiatalok számára megélhetővé kell tennünk a közelmúlt történelmét, a politikai elit felelőssége, hogy megélhetővé tudja tenni 1956-ot” – mondta Gusztos Péter, az SZDSZ – Új Generáció tagja. (MTI)