Tizenöt éve kiáltották ki a magyar köztársaságot

Budapest. Tizenöt éve, 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, s az aznap kihirdetett és hatályba lépett 1989. évi XXXI. törvénnyel megtörtént az 1949-es alkotmány radikális módosítása és egy demokratikus alkotmány létrehozása.

Magyarország 1918. november 16-ától volt először köztársaság. Az őszirózsás forradalmat követő polgári demokratikus berendezkedést 1919. március 21-én felváltotta a Tanácsköztársaság, ezután – Horthy Miklós kormányzósága idején – az ország államformája „király nélküli királyság” volt. A II. világháborút követően, 1946. január 31-én fogadták el a Magyar Köztársaság megteremtéséről szóló törvényt. A második magyar köztársaság 1949. augusztus 20-áig tartott, akkor a kommunista alkotmány életbelépésével létrejött a Magyar Népköztársaság, amelyben az alaptörvény szerint „minden hatalom a dolgozó népé”, valójában egypárti diktatúra volt. Negyven évvel később, a rendszerváltozás egyik fontos lépéseként, az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján kiáltották ki ismét a köztársaságot.

A magyarországi demokratikus változásokra az 1980-as évek második felében beálló kedvező nemzetközi feltételek, mindenekelőtt a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov vezetésével történt változások adtak lehetőséget. Az 1988-89-ben sorra alakuló (újjáalakuló történelmi) pártok törekvése a független, demokratikus jogállam megteremtése volt, s ehhez keretet a békés politikai átmenetet előkészítő Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások jelentettek. Az Ellenzéki Kerekasztal és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az úgynevezett harmadik tárgyalófél között 1989 júniusa óta zajlott tárgyalássorozatot 1989. szeptember 18-án lezáró megállapodásban a felek megegyeztek hat, úgynevezett sarkalatos törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésében, s a parlament októberben elfogadta azokat. A rendszerváltás jogi keretét biztosító alkotmánymódosítás 1989. október 23-án lépett hatályba.

Amikor aznap déli 12 órakor, a harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést a Kossuth téren összegyűlt több tízezres tömeg hatalmas ovációval, hosszan tartó viharos tapssal köszöntötte. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Szűrös Mátyás negyedórás beszédét a Himnusz eléneklése zárta. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról; este is tízezrek gyűltek egybe a rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. Az 1989. október 23-i dátum egyértelmű jelzése annak, hogy az új alkotmányos berendezkedés – a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, piacgazdaság, amelyben pártok szabadon alakulhatnak, s széleskörű szabadságjogokat biztosít – 1956 örökösének, az akkori törekvések megvalósulásának tekinthető. Ezt a napot az 1990. május 2-án összeült, szabadon választott Országgyűlés az elsőként elfogadott törvényben Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította. Köztársasági elnököt is választott Göncz Árpád személyében. (Pan, S-k)