Új búzarozsda fenyeget

A gabonarozsda gombás megbetegedés, a búzafélék egyik veszélyes kártevője. Elsősorban a kalászokat támadja, amelyeken rozsdás foltokat alakít ki. A gomba a növényen élősködik, elvonja a szártól a tápanyagokat, károsítja a növényi szöveteket, s ezáltal jelentős terméskiesést okoz. A fejlett agrárgazdasággal rendelkező országokban a betegség ellen gombaölőszeres kezelésekkel folyik a védekezés, amelyek hatékonyan elnyomják a betegség tüneteit. Ennek „eredményeként” a búzarozsda elleni rezisztencia kinemesítése az utóbbi évtizedekben nem képezte a fajtanemesítés legfontosabb célirányát, a rezisztencia kinemesítése kissé mellékvágányra került. A harmadik világ országaiban azonban a vegyszeres védekezésekre többnyire nincs pénzük a gazdálkodóknak, így az esetlegesen fellépő betegségek jóval nagyobb károkat okozhatnak. A növényvédelmi szakemberek újabban a gabonarozsda új törzsétől, az 1999-ben Ugandában felfedezett Ug99 törzstől óvják a termesztőket. A fertőzés rendkívül gyorsan terjed, s egyes feltételezések szerint Afrikából pár éven belül már Dél-Ázsiába is eljuthat. Annál is inkább, mivel az első tengeren (Vörös tenger) már átjutott, s megjelent Jemenben. Ha a fertőzés továbbra is ilyen ütemben terjed, pár éven belül India és Pakisztán búzatermesztői komoly terméskiesésnek nézhetnek elébe. Szakértői vélemények szerint a fertőzés nyomán a terméskiesés 40–50 százalékos lehet, ez azokban a fejlődő országokban, ahol a búza az egyik alapvető élelmiszerforrás, beláthatatlan károkat okozhat. A tudósok most intenzíven foglalkoznak a búzarozsdával szemben rezisztens fajták kinemesítésével, ez azonban nem megy egyik évről a másikra. A rezisztencia alapja a növény olyan képességének kifejlesztése, amely révén képes a gomba által fertőzött sejteket elpusztítanai, ehhez azonban az kell, hogy a növény felismerje a megtámadott sejteket. Ebben a géntechnológiának is fontos szerepet szánnak. (rnk)