Tanya a Skansen közepén
2020. november 29. 13:30
Szebb napokon a stockholmiak reggel megpakolják piknikkosarukat, és indulnak is a Skanzenbe, hogy egy szép napot töltsenek családjuk, barátaik körében, vagy születésnapot ünnepeljenek, esetleg nagy vendégsereggel lakodalmat üljenek. Lepakolnak a domboldalra, beszélgetnek, eszegetnek, kortyolgatnak a sörből, a gyerekek virágot szednek, labdáznak, közöttük libák és színes, büszke kakasok futkosnak. Mindehhez egy egyedülálló kulissza adja a hátteret – korabeli épületek, házak, tanyák, amelyek történelmi hűséggel mutatják be a svéd családok egykori életét.
Gondozottak a kiskertek és parkocskák, elragadóak a színes házikók, a kis templomok, a kézművesműhelyek – egyből szüntelen kalapácsolás hallatszik. S ha betér ide a kíváncsi ember, kicsit meglepődve köszön vissza a korabeli ruhában szorgoskodó, üstöt kalapáló kovácsasszonynak vagy odébb a farigcsáló öreg bácsinak.
Van egy tanya a parkok, kis ligetek között, amely évtizedek óta semmit sem változott.
A dél-svédországi Skåne termékeny síkságáról származik, de olyan állapotban láthatjuk, mint amilyen ott volt 1920-ban, amikor az Åkesson család lakott benne. Egy kis önellátó farmot vezettek, kukoricát termesztettek, burgonyát, cukorrépát ültettek, volt négy lovuk, pár tehenük, disznót is tartottak és libákat meg svéd sárga kacsákat, a bokrok alatt a gazdaság mellett pedig svéd foltos tyúkok csipegettek – tudjuk meg a tájékoztatóból.
A gazdaság egy kiterjedt, ám termékeny síkság közepén telepedett meg, ahol alaposan fújt a szél, még szerencse, hogy a tanya udvarát teljesen körülölelték az egyes épületek. Fából hiány volt, viszont volt bőven agyag és szalma.
A favázas lakóház legrégibb része a 19. századból ered, az egyik istálló szintén favázas, a másikat vályogból emelték, míg a tehénistállót már sárga téglából építették 1917-ben. Az összes épület nádfedeles, van egy fészer is, amelyet asztalosmunkára használtak.
A lakóház mögött volt a kiskert, általában tele volt virággal és némi gyümölccsel.
Megtudhatunk egyet s mást a család sorsáról is: Per és Bengta Åkesson legkisebb fiukkal, Emillel élt a tanyán. Emil éppen befejezte az iskolát, és itt volt az ideje, hogy a gazdaságban segédkezzen, mindent meg kellett tanulnia, hiszen az volt a család terve, hogy Emil átveszi a gazdaság vezetését. De erre már nem került sor, 1925-ben a gazdaságot eladták, és a parasztház hosszú ideig üres állt.
A múlt század hetvenes éveiben Emil segített a tanya átköltöztetésében, és ő írta le, hogyan élt a család a farmon, amelyet ma a Skansenben láthatunk.
Nézzünk be hát Åkessonék otthonába!
Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.
Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.
Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Legfrissebb cikkek
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.