Szóját csak öntözött területre

A növény magas szintű fotoszintézise révén kiváló minőségű fehérjeforrást jelent, amelyben harmonikus összetételben megtalálhatók az aminosavak, olajok és ásványi anyagok is. Ennek köszönhetően rendkívül sokrétűen alkalmazható az állatok takarmányozásában, nélkülözhetetlen a gazdasági állatok hatékony táplálkozásában.

A szója ezen felül gazdagítja a termesztett növények szerkezetét, csökkenti a gabonafélék termesztésével járó kockázatokat, javítja a vetésforgó hatékonyságát. A szója besorolása a vetésforgóba pozitívan hat a talaj termőképességére és nitrogén-háztartására mind az integrált, mind pedig az ökológiai termesztési rendszerekben. A szója után átlagosan 15–20 mg nitrogén marad 1 kg talajban, 30 cm-es mélységig ez a mennyiség 68–90 kg, ami a talaj tápanyagpótlásában hektáronként 1500 korona megtakarítást is jelenthet.

A szójatermesztés növelésének behozatalt korlátozó szerepe is van, csökkentheti az agrárágazat negatív behozatali mérlegét, és kedvezően befolyásolja a termelés gazdaságosságát. A növény feldolgozása révén a takarmánykeverékekben és az élelmiszeriparban is hozzájárulhat a vidéki munkanélküliség csökkentéséhez.

A nálunk jelenleg elismert kanadai és amerikai szójafajták hő- és fényigényük alapján elsősorban a hazai kukorica és répatermesztő körzetekben közepesen nehéz talajokon termeszthetők. A szója vetésterületének kiválasztásakor fontos tudni, hogy a növény rendkívül igényes a talaj nedvességtartalmával szemben, magas transzpirációs értékkel rendelkezik, amely

1 kg szárazanyagra átszámítva eléri a 600 litert. A vízhiány már a vetés után éreztetheti a hatását, visszafoghatja a csírázást és a kelést, ezáltal hiányos növényállomány kialakulását okozhatja. A száraz talaj ugyanakkor nemcsak foghíjas állományt eredményez, hanem csökkenti az alkalmazott drága növényvédelmi készítmények hatékonyságát is, ennek eredménye a gyomosodás és a terméshozam csökkenése. A szója magjának csírázását és kelését a talajjal való érintkezési felülete is befolyásolja, ami a talajrészecskék csökkenő nedvességtartalmával arányosan csökken.

Noha a talaj alacsony nedvességtartalma már az induláskor negatívan befolyásolhatja a szója terméshozamát, a végső eredményre elsősorban a talaj kellő mennyiségű víztartalmának folyamatos biztosítása hat az összes fejlődési stádiumban. Ennek érdekében a szóját olyan termőterületen termesszük, amelyen van lehetőség az öntözésre, és a teljes vegetációs idő alatt olyan vízpótlási rendszert alkalmazzunk, ami a gazdasági mutatók mellett biztosítja a termesztett fajták terméspotenciáljának maximális kihasználását.

A szója gazdasági jelentőségének értékelésébe beletartozik az is, hogy az itthon termesztett szója csökkentheti a takarmánykeverékek előállítási költségeit, ami az állattenyésztés költségeinek mérséklésében jelentkezik.

A növény termesztése jelentős fehérje- és energiaforrásként, valamint a talaj nitrogéntartalmának növelésében betöltött fontos szerepe révén megérdemli a gazdálkodók fokozottabb figyelmét. Vetésterületének jelentősebb bővítése komplex termesztési rendszer, a fajtakínálat, az öntözés és a megfelelő feldolgozási, felhasználási rendszerek alkalmazását követeli meg.