Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett tanulmánya alapján a társulni kívánó országok agrártermelő farmerei számára az uniós tagság egyértelmű előnyőket kínál. A jelentés, amely négyfajta lehetséges változatban vizsgálta meg az EU bővítésével járó következményeket, nevezetesen milyen hatást váltana ki, 1.
Szerkezetváltás kell
Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett tanulmánya alapján a társulni kívánó országok agrártermelő farmerei számára az uniós tagság egyértelmű előnyőket kínál. A jelentés, amely négyfajta lehetséges változatban vizsgálta meg az EU bővítésével járó következményeket, nevezetesen milyen hatást váltana ki, 1. ha a bővítés elmaradna, 2. ha a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) alapelvei a közvetlen fizetések nélkül érvényesülnének, 3. ha a KMP a közvetlen kifizetésekkel működne, 4. a belépő országok által követelt kvotációk alapján érvényesülne.
Az elemzés által megfogalmazott következmények alapján a belépő országok agrártermelői számára a közös mezőgazdasági politika alapelveinek érvényesítése 2007-re a közvetlen kifizetések nélkül is átlagosan mintegy 30 százalékos jövedelemnövekedést hozhat szemben azokkal, akik nem válnak a közösség tagjaivá. A közvetlen kifizetések 100 %-os érvényesítése esetén ez a jövedelemnövekedés megháromszorozódna. Ugyanakkor a bevételek ilyen mértékű növekedése feltehetően kedvezőtlen hatással lenne az ágazatok szerkezetváltási folyamatára, elodázná az elengedhetetlennek tartott struktúraváltást, amely az EU-val való kompatibilitás követelménye.
A közösségen kívül rekedt országok számára az állattenyésztési ágazatban elsősorban a marhahús és a a tejtermelés kilátásai válnak bizonytalanná. S noha a növénytermesztésben például Szlovákia az unión kívül is mintegy 6 százalékos termésnövekedéssel számolhatna, a tanulmány alapján a kívülmaradás átlagosan mintegy 4 százalékos bevételcsökkenést eredményezne a nyolc társulni kívánó közép-kelet európai ország számára. A tanulmány szerint ugyanakkor az unió által javasolt alacsony szintű közvetlen támogatási rendszer (25—30—35 %) elegendő arra, hogy a belépő országok érezzék a közös tagságból eredő jövedelemnövekedést. A 100 %-os közvetlen kifizetés viszont jelentős mértékben növelné a bevételeket, amelyek így gátjává válnának az ágazat és a munkaerőpiac szerkezetváltási folyamatának. A belépő országok számára adott a lehetőség arra, hogy a közös piacon versenyképesek legyenek, miközben az unió bővítése nem fenyeget a piaci egyensúly felbomlásával. (sz)
Táblázat: A bevételek alakulása a tanulmány alapján
Ágazati bevételek 2002 Baseline CAP CAP 100 KV
Cseh Köztársaság 100 101 160 221 246
Észtország 100 88 155 241 354
Magyarország 100 94 116 169 194
Lettország 100 84 159 265 344
Litvánia 100 79 105 206 218
Lengyelország 100 97 135 188 229
Szlovákia 100 99 145 248 264
Szlovénia 100 106 96 133 134
Közép-Kel.
Eur orsz. (SVE-8) 100 96 130 189 223
Bulgária 100 104 100 161 177
Románia 100 99 90 179 186
SVE-10 100 97 120 186 212
EÚ-15 100 102 102 102 103 Magyarázat: Baseline – bevételek alakulása belépés nélkül
CAP – Közös Mezőgazdasági Politika közvetlen kifizetések nélkül
CAP 100 -- Közös Mezőgazdasági Politika 100 %-os kifizetéssel
KV – a követelt kvóták alapján (Forrás: www:mpsr.sk)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.