Loksáné Rácz Katalin, világbajnoki ezüstérmes vívó
Szeretek főzni – bár jobb lenne egy kicsit szünetelni, hogy leadjak egy–két kilót. Mivel a mozgást korlátoznom kellett, miután a hainburgi töltésen kerékpározás közben eltörtem a kezem, folyton furdal a lelkiismeret.
Szeretek főzni, mert kreatív lehetek
Szeretek főzni – bár jobb lenne egy kicsit szünetelni, hogy leadjak egy–két kilót. Mivel a mozgást korlátoznom kellett, miután a hainburgi töltésen kerékpározás közben eltörtem a kezem, folyton furdal a lelkiismeret. Az utóbbi hetekben elengedtem magam, nem mintha egyébként is nem állnék a tűzhely mellett rendszeresen, főiskolás fiam, Olivér reggeltől estig tud enni.
Nemrégiben francia vendégeink voltak, Katica lányom jövendő anyósa és apósa, így aztán, hogy szégyenben ne maradjak, apait-anyait beleadtam. A mama, aki tipikus párizsi hölgy, s csak hétvégeken főz, kvittelte is, hogy Loksáéknak nagyon jó éttermük van, jönnek gyakrabban is. Egyébként csak sütéskor nézem meg a recepteket, főzésnél azt szeretem, hogy kreatív lehetek – kedvemre kipróbálhatok bármi újat. S nem csak az étel elkészítésénél, még inkább a terítésnél, ezért is szeretek vendégeket fogadni. Szívesen eljátszogatok, amíg olyan lesz az asztal, ahogy én elképzelem. Attól függően, hogy mivel terítek, ahhoz igazítom a papírszalvétát, meg a szétszórt, szárított rózsaszirmokat és a gyertyát is.
Egyébként van egy kedves sztorim: nyáron mi látogattunk el a lányom vőlegényének szüleihez, akiknek Chamberry közelében van egy hétvégi házuk. Kilencen voltunk, s hogy ne terheljük a főzéssel a háziasszonyt, egyik nap kitaláltuk a lányommal, felváltjuk, s készítünk valami jó magyarosat a társaságnak. Csakhogy a paprikás csirkéhez nokedli is kell, de mivel semmi nem volt kéznél, egy tepsi hátuljáról szaggattam bele a tésztát a vízbe. Azt hittem, beleőszülök. Csak az vigasztalt, hogy a végén még a tálat is kinyalták, úgy ízlett mindenkinek. (uk)
Sonkás palacsinta a’la Katica
(Nem tévesztendő össze a (hortobágyi) húsos palacsintával!)
Hozzávalók: liszt, tej, szódavíz, tojás, só
A töltelékhez: darált sonka, mustár, só, bors, tejföl
A bundázáshoz: liszt, tojás, zsemlemorzsa
A lisztből, tojásból, tejből, szódavízből egy kis sóval nem túl sűrű palacsintatésztát keverünk, ebből személyenként 2 kisebb palacsintát sütünk. Mindegyiknek csak az egyik oldalát sütjük meg. A megdarált sonkát mustárral, sóval, borssal, egy kis tejföllel összekeverjük, és a palacsinták megsült oldalára teszünk belőle egy-egy kanállal. A palacsintákat négyrét hajtjuk, lisztbe, tojásba mártjuk, zsemlemorzsában megforgatjuk, és mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Tartármártást adhatunk hozzá és egy nagy tál vegyes salátát.
Jó étvágyat!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.