Szeles esőcsináló

London. Vízen úszó szélturbinák segítségével akar esőt csinálni egy skót feltaláló. Stephen Salter, az edinburgh-i egyetem munkatársa abban bízik, hogy találmányával az esőcsináláson túl javíthat a talaj minőségén, megóvhatja az esőer-dőket a kipusztulástól, megakadályozhatja a sivatagok terjeszkedését és csökkentheti a klimatikus változások hatásait. A Salter által kidolgozott eljárás lényege: a turbinák segítségével vízgőzt juttat a légkör magasabb rétegeibe, hogy serkentse az óceánok párolgását és elősegítse a nedvesség lecsapódását a szárazföld felett. A New Scientist című brit tudományos szaklap szerint a skót tudós által elképzelt szerkezet leginkább egy hatalmas – 40 méteres – konyhai habverőre hasonlít. Ennek alsó és felső részén a repülőgépek szárnyaira emlékeztető hosz-szúkás pengék vannak, amelyekbe a szél könnyedén belekaphat. Salter elképzelése szerint a tengervíz a turbina pengéire szerelt csöveken keresztül kerül a szerkezet belsejébe, ahol vízpárává alakul, majd a forgó pengék által keltett centrifugális erő révén jut el a légkör magasabb rétegeibe.

Tudóstársai Salter lelkesedése ellenére kétkedve fogadják az esőcsinálás ötletét: véleményük szerint semmi sem utal arra, hogy a turbinákból származó vízpára a légkör magasabb rétegeiben összekeveredik a levegővel és felhőket hoz létre.