Reinhold Messner, a hegymászás élő legendája 70 éves

Ő volt az első ember, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb hegyét, a Mount Everestet, elsőként járt mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcson járt, gyalog szelte át az Antarktiszt és a Góbi-sivatagot.  Messner, aki így határozza meg magát: "világpolgár, európai, dél-tiroli", az Olaszországhoz tartozó, de többségében német ajkú Dél-Tirolban, Brixen (Bressanone) városban született. Már ötéves korától a hegyeket mászta tanító apjával, később Günther öccsével (Messnernek nyolc fiú- és egy lánytestvére volt), s húszévesen már Európa legjobb alpinistái közé tartozott. Ekkor lett meggyőződése, hogy az igazi hegymászó segítség nélkül, a lehető legkevesebb felszereléssel indul útnak - a hegyeket szabályosan "megostromló" expedíciókat a természet és a hegyek iránti tisztelet hiányának tartja.    A páduai egyetemen magas- és mélyépítést tanult, majd matematikát tanított, de néhány év múlva gyökeresen szakított addigi életével és emberpróbáló kalandokra adta a fejét. Gyorsan rá kellett ébrednie, hogy a hegymászás tragédiákkal is jár: 1970-ben Güntherrel megmászták a Himalájában a Nanga Parbat csúcsot, de leereszkedés közben öccsét elsodorta egy lavina. Magának Messnernek hat lábujja és több ujjperce fagyott le, és a közvélemény testvére haláláért is hibáztatta, de ő rendületlenül haladt tovább célja felé.    Mászótársa ezután az osztrák Peter Habeler lett, akivel 1969-ben, a perui Andokban találkozott először. Kettesben több rekordot állítottak fel az Alpokban, de a világ 1978-ban figyelt fel rájuk, amikor megmászták a 8848 méteres Mount Everestet, méghozzá oxigénpalack nélkül - ezt addig nemcsak a hegymászók, de számos orvos is fizikailag lehetetlennek tartotta. Messner két évvel később egyedül is feljutott oxigén nélkül a világ csúcsára, ráadásul a monszun-időszakban. A dél-tiroli fáradhatatlanul mászta a hegyóriásokat, 1984-ben például szintén először a világon a bázistáborba való visszatérés nélkül jutott fel a Himalájában lévő Gasherbrum két csúcsára. 1986-ban már újabb rekorddal büszkélkedhetett: elsőként hódította meg a Himalája mind a 14 nyolcezres csúcsát. Ugyanebben az évben kezdte foglalkoztatni a jeti rejtélye, mert maga is látni vélte a titokzatos hegyi embert. A téma átfogó tanulmányozása után végül arra jutott: egy éjszakai medve az, amit jetinek néznek.    Az új kihívásokat kereső, sokak által kalandornak is nevezett Messner 1986-ban háromezer kilométert gyalogolt Tibeten és a Himaláján keresztül. Három év múlva, 1989 végén és 1990 elején Arved Fuchs társaságában mindenféle hagyományos segédeszköz, kutyaszán vagy motoros szán nélkül, ugyancsak az apostolok lován a Déli-sark érintésével 92 nap alatt átszelte az Antarktiszt, összesen 2800 kilométert téve meg. 1992-ben a forró Takla-Makán sivatagon vágott keresztül, 1993-ban Grönland szigetén gyalogolt végig, 2200 kilométert tett meg az örök jég birodalmában, 2004-ben a Góbi-sivatagon gyalogolt keresztül, kétezer kilométeren át.    Rövid ideig a politika terepére is elkalandozott, 1999-ben az Európai Parlament képviselője lett zöldpárti színekben, de egy ciklus után felállt. Dél-Tirolban nemrég nyílt meg a nevét viselő múzeum-együttes, amelynek ő az igazgatója. A legújabb hírek szerint Messner, akinek életéről már több film készült, maga is filmesnek állt, egy stílszerűen a hegyek között játszódó játékfilmet készül forgatni.    A hegymászást forradalmasító Messner több mint száz hegycsúcsot hódított meg elsőként, kalandjairól mintegy ötven könyvet írt, amelyeket tucatnyi nyelvre fordítottak le. Előadónak is kiváló, így számos konferenciára hívták-hívják, dokumentumfilmjeit vetítette a BBC, írásai jelentek meg a National Geographic és a Stern magazinokban. Kitüntetéseinek se szeri, se száma, a Brit Királyi Társaság és amerikai felfedezők klubjának tiszteletbeli tagja. Életéről a kerek évfordulón könyv jelent meg, tévé- és rádióműsorok foglalkoznak személyével és hihetetlen teljesítményével.