Percenként tizenegy ember hal éhen a világon

Abby Maxman az élelmiszerellátás bizonytalanságáért a koronavírus-járvány mellett a nem szűnő fegyveres konfliktusokat és az egyre súlyosabbá váló globális felmelegedést okolta.

„Ahelyett, hogy a járvánnyal harcolnának, a háborúzó felek egymással hadakoznak, és ezzel megadják a kegyelemdöfést azoknak, akiket az időjárási katasztrófák és a gazdasági válságok már korábban legyengítettek” – fogalmazott.

A szervezet szerint világszerte 155 millióan élnek az élelmiszer-bizonytalanság különböző fokozatain, 20 millióval többen, mint tavaly. Az éhezők kétharmada válságövezetben él.

Az Oxfam részéről kiemelték, hogy a pandémia ellenére a katonai kiadások világszerte 51 milliárd dollárral nőttek, ami legalább hatszor több, mint amennyire az ENSZ-nek szüksége lenne a globális éhezés megállításához.

A jelentés „az éhezés csomópontjaiként” említ több, harcok sújtotta országot, köztük Afganisztánt, Etiópiát, Dél-Szudánt, Szíriát és Jement.

Maxman kiemelte, hogy a fegyveres csoportok továbbra is sok helyen elzárják a civil lakosságot a humanitárius segélyektől, beleértve az ivóvizet is, a kiéheztetést pedig olykor háborús taktikaként alkalmazzák.

„Az emberek nem lesznek biztonságban, ameddig piacaikat bombázzák, jószágaikat megölik, termőföldjeiket elpusztítják” – tette hozzá.

A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a globális felmelegedés és a gazdasági nehézségek tíz éve nem látott mértékben, 40 százalékkal növelték az élelmiszerárakat, ami több tízmillió embert taszított éhezésbe.

Az Oxfam felszólította a harcoló csoportokat, tegyék lehetővé a humanitárius segélyek bejuttatását az általuk ellenőrzött területekre, az adományozó országokat pedig sürgette, járuljanak hozzá az éhezés felszámolását célzó ENSZ-programokhoz.