Összehangolja az elvárásokat a termelők és a fogyasztók között

Az Európai Bizottság idén tavasszal több olyan intézkedésre tett javaslatot, amely a közös agrárpolitika 2003-as reformjának egyik központi elemét alkotó kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance) rendszerét kívánja fejleszteni és egyszerűsíteni. A változások többek között a tájékoztatás fejlesztésére, a nem-megfelelés egyes kevésbé jelentős eseteiben bizonyos fokú tolerancia bevezetésére és az ellenőrzési arányszámok összehangolására irányulnak, valamint egyes helyszíni ellenőrzések esetében bevezetik az előzetes értesítést. A javaslat nem hígítja fel a kölcsönös megfeleltetés rendszerét, hanem az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve javítja működését, ami a gazdálkodók és a közigazgatás javát szolgálja. Ez a lépés a legutóbbi fejezetét jelenti annak a folyamatos munkának, amelyet a Bizottság a KAP egyszerűsítése érdekében végez. A kölcsönös megfeleltetés azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőknek az uniós támogatás csökkenésének elkerülése érdekében egy sor szabályt kell betartaniuk. A követelmények között a környezet védelme, a köz-, állat- és növény-egészségügyi szabályok betartása, és a föld jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának megőrzése szerepel. A kölcsönös megfeleltetés kettős célja, hogy segítséget nyújtson a fenntarthatóbb gazdálkodáshoz, és jobban összhangba hozza a KAP-ot a fogyasztók és az adófizetők elvárásaival.

„A kölcsönös megfeleltetés a megreformált KAP központi eleme – mondta Mariann Fischer Boel, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos. – A közvetlen támogatások csak akkor lesznek elfogadhatók a nyilvánosság számára, ha az emberek látják, hogy a termelőket a vidéken létfontosságú feladatok elvégzéséért cserébe támogatjuk. Jól tudom, hogy számos gazdálkodónak nem tetszik a kölcsönös megfeleltetés. De a rendszer helyes, fontos és érvényben fog maradni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatékonyabb működés érdekében ne vihetnénk végbe változtatásokat.”

A kölcsönös megfeleltetés

kiemelkedően fontos alkotóeleme volt a KAP 2003-as megújításának. A rendszer lehetőséget teremt a mezőgazdasági termelőnek juttatott közvetlen kifizetések csökkentésére vagy megszüntetésére abban az esetben, ha a termelő nem tartja be a szabályokat. Két részből: a „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből” és a „jó mezőgazdasági- és ökológiai állapot fenntartásából” áll. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények 19 jogszabályt ölelnek fel, míg a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot minimumkövetelményeit a tagállamoknak kell meghatározni egy uniós keret alapján.

2005-ben 240 898 helyszíni ellenőrzést végeztek el a kölcsönös megfeleltetés hatókörébe tartozó gazdálkodók 4,92 százalékánál. A helyszíni ellenőrzésen átesett gazdálkodók 11,9 százaléka esetében kérelmezték a támogatás csökkentését. A nem-megfelelés legtöbbször a szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása, a többi esetben pedig többnyire a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot, illetve a nitrátokról szóló irányelv területén jelentkezett.

A Bizottság 2005 óta már hét útmutató dokumentumot adott ki segítségképpen a tagállamok számára, amelyeket a helyes gyakorlat megosztására buzdít. Az erre irányuló megbeszéléseket a jövőben is ösztönözni fogja. A Bizottság ugyanakkor számos konkrét gyakorlati intézkedést is javasolt a rendszer működésének egyszerűsítésére:

Konkrét javító intézkedések

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy azok eltekintsenek az eljárástól a nem-megfelelés olyan eseteiben, amelyek a legalacsonyabb támogatáscsökkentést sem eredményeznék. Figyelmeztető levelet azonban mindenképpen küldeni kell az érintett gazdálkodónak, és biztosítani kell az ügy nyomon követését.

Javasolt egy de minimis szabály bevezetése is, amely az 50 eurónál kisebb összegű büntetések esetében elengedné a támogatáscsökkentést. Ilyen esetben is figyelmeztető levelet kell küldeni, és biztosítani kell az ügy nyomon követését.

A Bizottság a kölcsönös megfeleltetés helyszíni ellenőrzésére vonatkozóan egy legalább 1 százalékban meghatározott egységes ellenőrzési arányt kíván bevezetni.

Ahol az ellenőrzések jelentős arányú nem-megfelelést tártak fel, ott emelni kell a következő ellenőrzések arányszámát. A későbbiekben az arányszám emelésének csak a problémás területekre kell vonatkoznia, és nem szükségszerűen az összes többi területre. A Bizottság lehetőséget teremt arra, hogy az érintett gazdálkodókat legfeljebb 14 nappal az ellenőrzés előtt értesítsék, amennyiben az előzetes értesítés nem hiúsítja meg az ellenőrzés célját. A takarmány- és élelmiszerjogra, az állategészségügyre, az állatok jólétére, valamint az állatok azonosítására és nyilvántartására irányuló ellenőrzések továbbra is bejelentés nélkül történnek.

A nemzeti hatóságoknak meg kell jelölniük az évnek azt az időszakát, amely optimális a kötelezettségek nagy részének ellenőrzésére, ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzési rendszer egyetlen követelményt sem hagy figyelmen kívül.

Az ellenőrzéseket inkább a földtáblák felén, és nem a gazdaság egész területén kellene elvégezni.

A termelőknek az ellenőrzések után legkésőbb három hónappal kézhez kell kapniuk az ellenőrzési jelentést.

Javul az ellenőrzési minta kiválasztásának módszere, amely többek között egy véletlenszerű elemmel bővül.

A Bizottság egyértelműsíti azokat az információkat, amelyeket a tagállamoknak kell a gazdálkodók rendelkezésére bocsátani.

Javasolt az úgynevezett „10 hónapos szabály” egyszerűsítése, amely kimondja, hogy az egységes támogatási rendszerbe bejelentett földtáblának tíz hónapon keresztül a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állnia.

A közvetlen támogatások egységes területalapú támogatási rendszerét alkalmazó új tagállamoknak 2009-től a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket kell használniuk. Bevezetésére a Bizottság hároméves átmeneti időszakot javasol. Bulgária és Románia esetében az átmeneti bevezetési időszak 2012-ben kezdődik. (eu-info)