Ókori obszervatórium

Az ókori napobszervatórium madártávlatbólReuters-felvételA tudósok több mint száz éve próbálják megfejteni, mire használták az elődök a hegygerincen felépített tornyocskák sorát. Felmerült már, hogy erődítmény, kultikus hely vagy templom lehetett ott, ahol a tornyocskák állnak.

A Science című tudományos lap internetes változatában számolt be most arról, hogy Ivan Ghezzi, a Perui Kulturális Intézet, és Clive Ruggles, az angliai Leicester egyetem kutatója úgy véli: az ősi létesítmény az év fontos napjainak meghatározására szolgált, egyúttal pedig kifejezte az akkori hatalmi struktúrát.

Az ősi obszervatórium összesen tizenhárom toronyból áll, amelyeket egyenes vonal mentén építettek fel egy hegy enyhén ívelt gerincén. A kocka alakú tornyok 2–6 méter magasak, s egymástól 5 méterre vannak. Belsejükbe lépcső vezet, amelyen egy teraszra lehet feljutni. Oldalt, több száz méterre a tornyoktól olyan megfigyelő pontok vannak, amelyekről a hegygerincen húzódó tornyok egy fésű fogazataként bontakoznak ki a szemünk előtt Az egyes tornyok és a köztük lévő terek meglehetősen pontosan jelzik egy i. e. 300 körüli esztendő legfontosabb napállásait.

Ivan Ghezzi és Clive Ruggles egybehangzóan úgy ítéli meg, ez a „horizontnaptár” lehetővé tette, hogy több-kevesebb nap eltéréssel meghatározzák a fontos időpontokat.

Ugyanakkor sok megválaszolatlan kérdés van még az obszervatórium jelentőségéről és használatáról, de az világosnak tűnik, hogy a jeles napok meghatározására szolgált. A kutatók véleménye szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy akkoriban az időt 10–12 napos egységekre bontották – olvasható a Science online változatában.