Nyolcadszor is Finnország a világ legboldogabb országa – Szlovákia csak az 50.

A World Happiness Report rangsorában az első helyet a tágabban értelmezett Skandinávia országai foglalják el. Az nyolcadik alkalommal első finnek után Dánia, Izland és Svédország következnek a rangsorban. Csak utánuk találkozunk az első „központibb“ európai országgal, nevezetesen Hollandiával. Az első Európán kívüli állam a hatodik helyen szereplő Costa Rica, amit Norvégia, Izrael, Luxemburg és – a 10. hellyel bezárólag – Mexikó követnek.

Szlovákia rontott, de nem sokat

Szlovákia korábban a 45. helyen szerepelt, ám a friss listán az 50. helyre csúszott vissza. Szomszédaink közül egyértelműen a 17. Ausztria szerepelt a legjobban, amely épphogy kiszorult az első tízből. 

Nem sokkal utánuk következik Csehország (20.), majd Lengyelország (26). Magyarország hozzájuk képest jelentős lemaradást szedett össze a 69. helyezéssel úgy, hogy 2024-es rangsorban még az 56. volt. A szomszédságban egyértelműen a háború tépázta Ukrajna szerepelt a legrosszabbul, hiszen őket csak a 111. helyen találjuk. A szomszédunkat megtámadó, és a 66. helyet elfoglaló Oroszország azonban megelőzte Magyarországot is. A lista utolsó helyezettje a 147. Afganisztán.

Ahogyan arra a sajtóban többen is rámutattak, az Amerikai Egyesült Államok történetének legrosszabb eredményét érte el, hiszen csak a 24. helyen végzett. A felmérés szövege szerint ez leginkább az elmagányosodás számlájára írható.

Több a jóindulat az emberekben annál, mint amire számítanánk?

A rangsor végső kialakítását segítő kritériumok közé beszámították az egy főre jutó GDP-t, a korrupció fokát, a társadalmi viszonyokat, de a személyes szabadságot is. Emellett a szociális szempontok is fontosak voltak. 

A felmérés bevezetőjében az áll, hogy ezúttal különösen nagy figyelmet szenteltek a gondoskodásnak – mind az azt nyújtók, mind a segítséget kapók oldaláról. A kutatás során így például arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek adakoztak-e jótékony célokra, vállaltak-e önkéntes munkát, ill. segítettek-e egy idegennek az elmúlt hónapban.

A szerzők négy fő következtetést vontak le az adathalmazból. Az első szerint: 

az emberek túl pesszimisták a mások jóindulatával kapcsolatban. Így például amikor a kutatók kísérletképpen elhagytak egy-egy pénztárcát, a „visszaszolgáltatási“ arány sokkal magasabb volt, mint amire a válaszadók számítottak volna.

A második következtetés szerint a jóllétünk attól függ, hogy miként érzékeljük mások jóindulatát, ill. hogy az valójában hogyan jelenik meg. Ez a szerzők szerint azt jelenti, hogy a jóllétünk akkor fog növekedni, ha pontos információkat kapunk mások jóindulatának valódi állapotáról.

A harmadik konklúzió szerint ha egy társadalomban minél magasabb a jóindulat foka, akkor abból leginkább a legkevésbé boldog emberek fognak profitálni. Ennek eredményeképpen azokban az országokban oszlik el egyenletesebben a boldogság, ahol az elvárt jóindulat foka magasabb.

A kutatók végül pedig azt is megállapították, hogy a Covid-járvány alatt a jóindulat mértéke a világ összes táján növekedett. Az adatokból az is látszik, hogy a jóindulatú cselekedetek mértéke jelenleg 10%-kal magasabb, mint a járvány előtti években.

A szerzők többek között azt is konstatálták, hogy a jóindulat foka mély hatással van az adott ország politikai életére. 

A populizmust jobbára a boldogtalanság okozza. Ám hogy a populisták a bal- vagy a jobboldalon vannak-e, az a bizalomtól függ. Azok az emberek, akik bíznak másokban, a baloldal, míg akik nem, azok a jobboldal felé fordulnak

– áll a szövegben.

2012 óta mérik

A „boldogsági ranglistát“ 2012-ben készítették el először. A mostanit a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó kérdésekből állították össze 140 ország adatai alapján, amelyeket aztán különféle tudományos szakmák legjobbjai közé tartozó elemzők dolgoztak fel. 

Az éves jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre nevű kutatóközpontja adta ki, amelyben közreműködött a Gallup, az ENSZ fenntartható fejlődést elősegítő hálózata és a kiadvány szerkesztőbizottsága. A rangsor a Gallup World Poll egyetlen kérdésére alapszik. Eszerint a válaszadóknak 0-tól 10-ig terjedő „létraskálán“ kellett értékelniük a jelenlegi életüket.