Nyilvánosak az angol ufóakták

A londoni nemzeti archívum www.nationalarchives.gov.uk oldalon tette közzé a témával kapcsolatos legváltozatosabb és legvadabb beszámolókat: pilóták adnak le vészjelzéseket, mert úgy látják: repülő csészealjak követik őket; mások sötét, viharos éjszakákon szemtanúi lesznek földönkívüliek leszállásának, majd elrabolják őket. Még egy olyan brit alattvaló vallomása is olvasható, aki elmondja, hogy miképp kötött barátságot egy Algar nevű marslakóval, akit később megöltek társai.

Az első körben internetre került dokumentumok között vannak a brit védelmi minisztérium feljegyzései az 1978 és 1987 közötti, „nem azonosított tárgyakkal való incidensekről“. Rengeteg hasonló anyag válik publikussá a világhálón a témában egy négyéves program keretében. Van miből válogatni bőségesen: az elmúlt 30 évben a brit „Mulder ügynökök“ mintegy 7000, ufókkal kapcsolatos ügyben nyomoztak. Az egyik legérdekesebb eset éppen a fent említett barátság, amely a Defe 24/1925-ös kódot viseli, egy olyan ember története, aki azt állítja, hogy „fizikai és pszichikai“ kapcsolatba került gyermekkora „kis zöld embereivel“, meglátogatta két angliai bázisukat, és barátját 1984-ben ölte meg az idegenek egy ellenséges faja. Egy 1983-as esetről egy 78 éves férfi számolt be. Ő arról mesélt, hogy zöldoverallos idegenek ragadták el, de végül elengedték, mert magas kora miatt nem felelt meg céljaiknak.

A brit védelmi minisztérium bevallottan azért döntött az archívum megnyitása mellett, hogy eloszlassa a mendemondákat az ufójelenségről összegyűjtött hivatalos információkkal kapcsolatban, és a tévhiteket, amelyeket többek között éppen az „X-akták“ típusú tv-sorozatok táplálnak. Ezek a filmek azt sugallják, hogy a fél világ kormányai benne vannak egy, a polgáraik kárára folytatott hatalmas, cinikus ködösítési akcióban, amely a földönkívüliek fenyegető jelenlétéről szól.

Úgy tűnik, hogy az ufókutatást, amelyet Nagy-Britanniában a Di55 titkosszolgálati osztály irányít, nem azért folytatták, hogy megállapítsák vagy megcáfolják a földönkívüli életformák létét, hanem azért, mert attól féltek, hogy e titokzatos repülő tárgyak mögött a Szovjetunió és más „ellenséges“ országok kémakciói rejtőznek.

„Az X-aktákban nincsenek a kis zöld emberekre vonatkozó bizonyítékok. Az ufólátomások többsége valószínűleg repülőgépfény, vagy meteorit, de vannak olyan esetek, amelyeket nehezebb magyarázni“ – mondja Nick Pope, aki 21 éve foglalkozik ezzel a kérdéskörrel a minisztériumban. E kétféle jelenség között 90/10 az arány. Az viszont tény, hogy Nagy-Britanniában 1977-ben megduplázódott az ufóészlelések száma, miután bemutatták Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjét.