Növekvő fogyasztói kedv

A bruttó hazai össztermék (GDP) növekedéshez hasonló eredményeket mutat a reálbérek emelkedése is: idén az előző évhez képest átlagosan 6,9 százalékkal többet vásárolhatunk havi keresetünkből. Csökkent a munkanélküliség, és nőtt a foglalkoztatottság – kivétel nélkül minden régióban. A legmeglepőbb eredményt talán a munkanélküliségi ráta jelentős, évközi szinten 2 százalékos csökkentése jelenti, így már Statisztikai Hivatal felmérésében is – melyben több mint 10 ezer személyt kérdeztek meg – 16 százalék alá csökkent a munkát keresők száma. A harmadik negyedévben „mindössze” a lakosság 15,6 százaléka volt munka nélkül. Természetesen ez is elég magas szám – Lengyelország után továbbra is nálunk van a legtöbb munkanélküli az uniós tagállamok közül –, de ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt még 18 százalék fölött volt ez az érték, nagyon jó eredmény. „A munkanélküliség utoljára 1999 első negyedévében volt ilyen alacsony” – tájékoztatott Peter Mach, a hivatal elnöke. A javulás ellenére még mindig mintegy ötszázalékos a különbség a Statisztikai Hivatal és a munka-, szociális és családügyi hivatal adatai között. A szociális hivatal munkanélküli-nyilvántartására hivatkozva 11 százalék körüli országos munkanélküliségi arányt mutat ki. Az eltérést az okozza, hogy a Statisztikai Hivatal szélesebben értelmezi a munkanélküliek fogalmát, annak tartja például az elhelyezkedni készülő, de gyesen lévő kismamát vagy azt a nyugdíjast is, aki dolgozni szeretne.

Jelentősen emelkedett az emberek jövedelme – állítja a Statisztikai Hivatal. A bérek a harmadik negyedévben rekordnagyságú emelkedést mutattak, 9,9 százalékot nőttek, elérve a 16 826 koronát, ami az infláció leszámítása (2,3%) után 7,6 százalékos reálemelkedést jelent. Az első három negyedévet figyelembe véve az országos átlagbér 16 527 korona volt.

A GDP harmadik negyedévi, 6,2 százalékos növekedése 1998 eleje óta a leggyorsabbnak számít, ami a belső fogyasztás felpörgését és új munkahelyek teremtését jelenti – állítják egybehangzóan az elemzők. „A reálbérek 7,6 százalékkal nőttek, ám ezzel párhuzamosan 2006 első negyedévére a Statisztikai Hivatal már 4,9 százalékos inflációval számol, ami magasabb a Szlovák Nemzeti Bank által vártnál” – tette hozzá Mária Valachyová, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Az ilyen dinamikus ütemű pénzkiáramlás viszont megköveteli, hogy a korábbinál is szigorúbb pénzpolitikát folytassanak az illetékesek. Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár szakértője szerint indokolt volna a jegybanki alapkamat emelése, ami kissé lehűtené a túlfűtött gazdaságot. Ellenben Silvia Čechovičová, a ČSOB elemzője úgy véli: a gyors növekedés jórészt az export és a beruházások számlájára írhatók, ezért nem sürgős az alapkamat módosítása. Čechovičová éves szinten a GDP 5,5 százalékos emelkedésével számol, ami jövőre is fenntartható, főleg a PSA Peugeot-Citroen és a Hyundai/KIA autógyárnak, továbbá a sztrádaépítéseknek köszönhetően. Miroslav Šmál, a Postabank szakértője szerint Szlovákia tartós növekedési pályán mozog, ami végre lecsapódik a lakosság fogyasztásának növekedésében. Szerinte nem lehet véletlen, hogy a lakossági fogyasztás már hét, egymást követő negyedévben emelkedik. Konkrétan 2005 első 9 hónapjában a háztartások összbevétele 803,4 milliárd koronára rúgott, ami 2004 hasonló időszakához képest 8 százalékkal több. (s, só, lpj)