Növekedés kérdőjelekkel

Míg az agrártermelés főleg a nagymértékű a létszámcsökkentések és az uniós dotációk révén jelentős mértékben növelte a termelékenységét, s a bérek is emelkedtek, az élelmiszertermelésben az egészében kimutatott nyereség ellenére csökkent a termelés volumene. Ezt főleg a hús- és baromfiipar, a tejfeldolgozók és az üdítőitalok gyártói érzékelték a leginkább. Ugyanakkor az élelmiszeripari ágazatban jelentős mértékű „öntisztulási” és beruházási folyamat ment végbe, amely kedvező kiindulási alapot biztosít a további fejlődéshez. Legalábbis ezt állítja Viliam Pätoprstý az Unibanka elemző szakembere, aki a 2000-től 2004-ig rendelkezésre álló statisztikai adatok (SZK Statisztikai Hivatala és az Eurostat) alapján állította össze és az idei Agrokomplexen prezentálta a szlovákiai agrárágazat versenyképességének tényezőit, valamint a szakágazatokban várható fejlődés legfőbb irányvonalait.

Az agrárágazat eredményeit elemezve elhangzott, az ágazati nyereség jelentős mértékben megugrott, a termelői szubjektumok 84 %-a ért el pozitív gazdasági eredményt, amely összességében 1,5 milliárd koronát tett ki. Egyúttal viszont növekedett az ágazat eladósodása, ez főleg a közvetlen támogatási rendszerre való átmenet finanszírozásával magyarázható.

Az élelmiszeriparban a nyereség szintje 21 %-kal növekedett, ugyanakkor a hús- és baromfiipar, a tejfeldolgozók és az üdítőitalok gyártói problémákkal küszködnek. Nyereséges viszont a cukorgyártás és az édesipar, a malmok, a konzervgyárak valamint a szeszes italok ágazata.

A mezőgazdasági termelésre gyakorolt konkurencia elemzése során a gabonatermelés egyelőre állja a külpiaci rohamokat, ez azonban a szezonális hatások miatt megtévesztő lehet, a zöldség- és gyümölcstermelőket azonban egyértelműen erős konkurencia szorongatja. Az állattenyésztésre gyakorolt nyomásokban elsősorban a szezonális jellegű hatások érvényesülnek, de az ágazat exportja gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Az adminisztratív megkötésekből fakadó nyomásnak a termelők várhatóan leginkább 2008-ban lesznek kitéve, ekkorra várhatók ugyanis a legnagyobb ellenőrzések, ugyanakkor már most nyilvánvaló, hogy az unió által megkövetelt nyilvántartási és ellenőrzési rendszer bevezetése 13,5 százalékkal csökkentette a támogatásra jogosult megművelt földterület nagyságát.

A hazai mezőgazdaság versenyképessége a belépő új tagországok között is figyelemre méltó, s ezt elsősorban a termelékenység javulásának, valamint a támogatások jelentős mértékű növekedésének köszönheti. A produktivitás az észt agrárágazattal csaknem megegyező mértékű majdnem 25 százalékos növekedést mutat, a támogatások mértéke (hektáronként euróban) alapján a szlovéniai mögött a második helyet foglalja el. A kimutatások szerint a szlovákiai agrártermelő évente átlagosan 90 euró támogatást kap, ugyanakkor a régebbi 15 tagországban átlagosan 232 euró támogatást kapnak a gazdák.

Az állattenyésztési ágazatok versenyképessége szempontjából mind a marhahústermelésben mind pedig a sertéshús és a baromfihús termelésében kedvezőtlen előjelek mutatkoznak a hazai termelők számára. Az elemzés szerint a sertéshúspiacon például a szlovákiai termelés stagnál, az export csökken, ugyanakkor a behozatal a belső piacokról is fokozatosan kiszorítja a hazai termelőket.

Az egyes fejlődési irányzatok előrejelzésében az elemzés a világpiaci árak várható alakulására alapozva elsősorban a növényi olajok és a sertéshús árának növekedésében vár komolyabb változásokat, ugyanakkor a nyerscukor és a tejtermékek terén jelentős mértékű csökkenésre számíthatunk. A termelés volumenének alakulásában ugyancsak a növényolaji termékek, a baromfihús és a sajtok előállításában várható jelentősebb növekedés a világpiacokon.

Annak ellenére, hogy az Európai Unióban a 2007-20013 közötti időszak tervezett költségvetését még nem hagyták jóvá, az agrártámogatások folyósítására komoly befolyással lehet az angolok szándéka, hogy ezeket a támogatásokat jelentősen csökkentsék. A támogatások folyósítása terén várható irányvonalak a vidékfejlesztésre szánt támogatások növelésére, a közvetlen agrártámogatások csökkentésére irányulnak, a célok a versenyképesség növelését, a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a vidékfejlesztést és a diverzifikációt szolgálják. Ugyanakkor a Közös Mezőgazdasági Politika eddigi hiányosságainak kiküszöbölésére is nagyobb figyelmet fordítanak, így várható, hogy a termelés, illetve a túltermelés támogatásával szemben, az állatok egészségére és jólétére, az élelmiszerek biztonságára a vidék fejlesztésére nagyobb gondot fordítanak. Várható az is, hogy a fent említett szempontok érvényesítésekor megszűnnek az exporttámogatások, és a cukorkvótát is felszámolják. Az elemzés szerint az unióba belépett 10 új tagország agrárágazatai várhatóan 2010-re jutnak el a régi tagországok támogatási szintjére. (szil)