Nem veszélyes, csak különleges

Fantáziarajz a közeledő ToutatisrólNOL-illusztrációAz 1989-ben felfedezett Toutatis sokkal inkább különös, semmint veszélyes objektum. A tudósok nem tudják megmagyarázni például sem a formáját, sem a forgását. Szokatlan fordulatai lehetetlenné teszik, hogy normális napszakok alakuljanak ki: nincsenek tehát nappalai és éjszakái. A kutatók szerint a különös objektumnak a Holdéhoz hasonló felszíne van. A NASA szakértői kiszámolták, hogy a Toutatis 1353 óta nem került ilyen közel a Földhöz, és 2562-ig nem is lesz újabb ilyen alkalom. A csillagászok szerint nincs még egy ismert nagy aszteroida, amely ennyire megközelítette volna bolygónkat. Számtalan kisebb objektum haladt már el másfél millió kilométernél kisebb távolságban mellettünk, voltak olyanok, amelyek jóval a Föld-Hold távolságon belül suhantak el. Valószínű, hogy egykor Toutatis-méretű aszteroidák is kerültek már ilyen közel, csakhogy korábban még nem pásztázták a maihoz hasonló részletességgel az égboltot a csillagászok. A Toutatis pályáját jobban ismerik, mint bármely más kisbolygóét.

Szeptember 29-én amatőrök is megnézhetik a Toutatist. Szabad szemmel nem látható, de egy hagyományos látcső már elegendő a felfedezéséhez, ha az égbolt tiszta, és a város fényeitől távol próbálkozunk az észleléssel. A NASA Near Earth Object (földközeli objektum) programja jelenleg 48 olyan aszteroidát követ nyomon, amely túl közel kerülhet a Földhöz. Ennél nyilván több létezik, de számos kisbolygóról csak elhaladása után szerzünk tudomást. Január közepén például kilenc órán keresztül katasztrófahangulat uralkodott a kutatók körében, mert a 2004 AS1 aszteroida egy nap leforgása alatt 40 egységgel lett fényesebb. Ez arra utalhatott, hogy gyorsan közeledik a Föld felé. Hamarosan kiderült: erről nincs szó. (n-o)